„Kubai válság” Pozsonyban

Azon túl, hogy idáig Robert Ficót egyetlen fontosabb nyugati ország sem hívta meg hivatalos látogatásra, és az uniós összejöveteleken is csak akkor tárgyalnak vele, ha muszáj, Szlovákiát már meg is büntette az Európai Unió jelenlegi értékrendje miatt. Noha az előző kormány jó eséllyel lobbizott azért, hogy Pozsonyban működjön az újonnan létrejövő európai esélyegyenlőségi intézet, most már biztosra vehető, hogy mégsem itt, hanem Litvániában lesz. Bauer Edit szerint érthető, hogy Brüsszel ilyen fontos intézményt nem szívesen hoz létre olyan országban, amelyik nem az EU külpolitikai irányvonalát követi. Azzal pedig összeegyeztethetetlen, hogy Fico részt vett a kubai nagykövetség fogadásán, a miniszterelnök-helyettes pedig nem tartja Fidel Castrót diktátornak.

Emberjogi aktivisták felháborítónak tartják, hogy éppen az emberi jogokért felelős Dušan Čaplovič próbálja ily módon menteni főnökét. „A Smer alelnöke a jobbik esetben téved, amikor azt állítja, Castro nem diktátor, rendszere pedig nem totalitárius. A rosszabbik magyarázatot inkább nem is merem kimondani, hiszen nem látunk a gondolataiba” – mondta az Új Szónak Miroslav Kusý politológus.

„Az lesz a jéghegy csúcsa, ha a miniszterelnök tényleg elmegy még Venezuelába is” – jegyezte meg Bauer Edit EP-képviselő.

Az EU tagállamai 2003-ban olyan határozatot fogadtak el, hogy Kubával az emberi jogok megsértése miatt nem tartanak kormányközi bilaterális találkozókat, és a kulturális eseményeken is csak alacsonyabb szinten képviseltetik magukat. Ehhez Szlovákia is csatlakozott. Ezzel szemben az Európai Bizottság pozsonyi képviselete állítja, az unió a konstruktív kapcsolattartást szorgalmazza, hogy az emberi jogok és a gazdaság terén is pozitív eredményt lehessen elérni. „A 2005-ös uniós csúcs azzal zárult, hogy különösen fontos a párbeszéd Havannával. Az EU szintjén soha nem rendelték el a hivatalos kubai fogadásokon való részvétel szüneteltetését” – közölte lapunkkal Roman Schoenwiesner, az Európai Bizottság szlovákiai szóvivője. Berényi József volt külügyi államtitkár szerint azonban a fogadás is a kulturális rendezvények közé sorolható. „Egyébként az előző kormány idejében is képviseltettük magunkat, de soha nem a legmagasabb szinten. A miniszterelnök most is küldhetett volna egy referenst maga helyett” – jegyezte meg Berényi. Elismerte, miután Fidel Castro elengedett 13 politikai foglyot, némileg enyhült az uniós álláspont, sőt 2005 elején felfüggesztették a 2003-as tilalmat, Szlovákia jelenlegi külpolitikája mégis szöges ellentétben áll az EU tagállamaiéval. „Elég arra gondolni, hogy tavaly az Európai Parlament – beleértve a szocialista frakciót – megszavazta, hogy a Szaharov-díjat a bebörtönzött kubai ellenzékiek feleségei kapják, s ezzel az EU kinyilvánította, mit gondol az ottani rezsimről: azok mellett áll, akik a diktatúra ellen harcolnak. Egy ilyen közegben olyan üzenetet küldeni Európának, amilyet Fico küldözget mostanában, mélyíteni fogja a Smer és vele együtt az egész kormány elszigeteltségét. Az ilyesmit ugyanis nem lehet büntetlenül megúszni, nem lehet úgy viselkedni, hogy mi majd megmutatjuk a világnak!” – tette hozzá Bauer Edit. Noha első ránézésre nem tűnik tragédiának, hogy az esélyegyenlőségi intézet nem nálunk lesz, nemcsak presztízsvesztésről van szó, hanem a dolognak gazdasági vonatkozása is van. „Bármilyen uniós intézmény létesítése munkahelyeket, konferenciákat, az idegenforgalom növekedését, a szolgáltatások fejlődését jelenti” – magyarázta az EP-képviselő. (sza)