Harminckilenc évvel ezelőtt szállták meg Csehszlovákiát

Pozsony. Ma van a 39. évfordulója a Varsói Szerződés öt tagországából küldött csapatok csehszlovákiai bevonulásának. Az intervenció annak a reformfolyamatnak vetett véget a korabeli közös államban, amely az 1963-tól egyre erőteljesebben bontakozott ki a kommunista párton és a társadalmon belül. A szovjet, kelet-német, lengyel, magyar és bolgár alakulatok augusztus 20-án kezdték meg az ország teljes megszállását, s egy időre a civil életet is szinte teljesen megbénították. Bár Csehszlovákia Kommunista Pártjának reformszárnya tiltakozott a katonai beavatkozás ellen, Moszkva ezt gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta. A reformer pártvezető Alexander Dubčeket és társait letartóztatták, majd fokozatosan teljesen kiszorították őket a közéletből, sőt, magánéletükben is zaklatták a főbb vezetőket. A hatvannyolcas Prágai Tavasznak a szovjetbarát pártvezetés hatalomra kerülése vetett véget, ekkor alapozódott meg Gustáv Husák normalizációs rendszere, amely lényegében csak 1989-ben dőlt meg. Egy évvel a történtek után Prágában és Brünnben is tiltakoztak a megszállás ellen, négyen életüket vesztették. Prágában tankok és barikádok is voltak az utcákon, de a megmozdulásokat elfojtották.

A bevonulás és az azt követő hatalmi terror miatt életüket vesztők hozzátartozói tavaly év végéig kérvényezhettek pénzbeli kárpótlást a szlovák államtól. Az igazságügyi tárcához 179 kérvény érkezett, ezek közül 89 esetben összesen 9,5 millió korona kárpótlást ítéltek meg. Hatvanhat kérvényt elvetett a tárca. (sita, ú)