Pozsony. „Ha a parlament elfogadja a diákhitelekről szóló jogszabály javaslatát, támogatni fogom a felsőoktatásra szánt költségvetési tétel bővítését” – közölte Ivan Mikloš, a pénzügyi tárca vezetője.
Ha volna tandíj, Mikloš több pénzt adna
Pozsony. „Ha a parlament elfogadja a diákhitelekről szóló jogszabály javaslatát, támogatni fogom a felsőoktatásra szánt költségvetési tétel bővítését” – közölte Ivan Mikloš, a pénzügyi tárca vezetője. Ha bevezetnék a tandíjrendszert, az első évben akár 24%-kal is megnövekedhetne az egyetemek támogatására fordítandó keret, a tandíj éves összege átlagban nem haladná meg a 9 ezer koronát, fűzte hozzá. Megítélése szerint a költségtérítés nagyban hozzájárulna a képzés színvonalának emelkedéséhez. A pénzügyminiszter a felsőoktatás alapvető problémájának tekinti, hogy a magánegyetemek egyelőre nem juthatnak állami támogatáshoz. Éppen ezért egyedüli megoldásnak az állami és magánegyetemek finanszírozással kapcsolatos egyenjogúsítását tartja. Szlovákiában jelenleg három magán felsőoktatási intézmény működik, a szomszédos Csehországban 36. Mikloš úgy látja, ha több magánkézben lévő egyetem működne – ez utóbbi lehetővé válna a központi támogatás révén –, jelentős konkurenciaharc alakulhatna ki a felsőoktatási intézmények között. A hallgatókért folytatott harc pedig alapját képezhetné a színvonal emelkedésének. A tandíjrendszer bevezetésével az egyetemek nem követelhetnének többé levelező tagozatosaiktól képzésük fejében jogosulatlan anyagi hozzájárulást, véli a miniszter. Álláspontja szerint a tandíjfizetési kötelezettség a közvélekedéssel ellentétben nem jelentene gátló tényezőt a felsőfokú képzés iránt érdeklődő, szegényebb családokból kikerülő fiatalok számára. A kormány által javasolt diákhitel- és szociálisösztöndíj-rendszer a szerényebb anyagi körülmények közt élő hallgatójelölteknek is elérhetővé tenné az egyetemi tanulmányokat. (ervé)
Módosulna a pedagógusok bértáblája
Pozsony. A diákhitelekről szóló törvénytervezet elfogadása számos egyéb, felsőoktatásban tapasztalható problémára is megoldást jelentene. A jogszabályjavaslat egyebek közt módosítaná az egyetemi tanárok és oktatók bértábláját. A tervek szerint a jövőben nem a pályán eltöltött évek száma volna a meghatározó a bér összegének megállapításakor, hanem az eredményesség és a megszerzett tudományos fokozat. A fiatal oktatók bére ezáltal átlagban akár 11%-kal is emelkedhetne. (rv, s)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2016. 10.26.
Őrizetben az afgán „Mona Lisa”
2012. 12.01.
Most elmarad a durva gázáremelés
2011. 12.12.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.