Figyelembe veszi az EU és a szomszédok kifogásait

Budapest. Elkészült a státustörvény módosítását célzó legújabb kormányzati tervezet, a magyarországi parlamenti pártok után a határon túli magyar pártok is megkapták a szöveget. A Magyar Hírlap által megszerzett dokumentumból kiderül, hogy a kabinet több ponton figyelembe venné az EU és a szomszédok kifogásait, de bővítené a kedvezmények körét is.

Az eredetileg elképzeltnél sokkal árnyaltabb megfogalmazást ajánl a kabinet a módosított kedvezménytörvény tervezetének azon pontjára, amely a Magyarország és szomszédai európai uniós csatlakozása utáni helyzetről rendelkezik. Eddig ugyanis arról lehetett tudni, hogy a jogszabály kimondaná: az uniós tagállamokra a jogszabály nem vonatkozik. A gondolat azonban komoly bírálatokat váltott ki ellenzéki és határon túli körökben is. A tervezet számos ponton módosítaná a jogszabályt: néhány esetben bővíti a kedvezményeket, és figyelembe vesz több külföldi kifogást. Ami a kedvezményeket illeti, a 6 és 65 év közöttiek utazási kedvezményeit a jelenlegi négy útról négy menettértire változtatná, miközben lehetővé tenné, hogy az oktatási támogatások ne csak akkor járjanak, ha egy családban legalább két gyerek magyarul tanul. Itt azonban ismét vita várható, a tervezet ugyanis nem a gyerekeket nevezi e támogatás kedvezményezetteinek, hanem úgy fogalmaz: „a szomszédos államban a nevelést vagy oktatást magyar tannyelven végző, alap- vagy középfokú oktatási intézmény mellett működő szülői vagy pedagógusszervezet (...) az intézményben tanuló kiskorú után nevelési vagy oktatási támogatásban, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásban részesülhet.” Ezzel Budapest elejét veheti a személyre szóló támogatások – szlovák és európai – bírálatának, ám ellenkezésbe ütközhet a határon túl, és vitathatja a megoldást az ellenzék is. Mert igaz ugyan, hogy az említett szervezetektől a családok megkaphatják a támogatást, mégsem ők a közvetlen címzettek.

Az oktatási-nevelési támogatásokhoz kapcsolódik az a módosítás is, hogy a jövőben nem csak a magyarigazolvánnyal rendelkező gyerekek vagy pedagógusok kapnának kedvezményeket, hanem ezek járnának mindenkinek, aki magyarul tanul vagy tanít. (Az igazolványhoz kötött megkülönböztetést hangsúlyosan bírálták az EBESZ és az EU illetékesei.) A munkavállalásra vonatkozó kitétel úgy módosult, ahogy arról a Máért novemberi ülésén döntöttek: a határon túli magyarokra a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok érvényesek. Azaz, ez a kedvezmény megszűnik. Ugyancsak kikerült az a szövegrész, amely lehetővé tette, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok hozzájuthassanak a kérelmezők adataihoz. Többször szerepel a javaslatban utalás több- vagy kétoldalú megállapodások „elsőbbségére”, amivel Budapest megpróbálja elejét venni a törvény területen kívüli hatályáról szóló további vádaskodásoknak. E kitétel szerepel a preambulumban is, a szomszéd országok területén nyújtandó támogatások rendjéről szóló cikkekben, de viszszatér a hozzátartozói igazolványokról rendelkező pontban is, lehetővé téve, hogy Romániában e dokumentumokat ne állítsák ki. A preambulumból egyébként a szövegírók kivették a nemzetközi szinten bírált, már a határok el nem ismerésének jeleként is értelmezett „egységes magyar nemzet” kifejezést, s már a magyar kulturális kötődésről, valamint a magyar nemzeti azonosságtudat biztosításáról beszélnek.

A Népszabadság szerint Brüsszelben kedvezően fogadják a státustörvény módosításának legújabb normaszövegét, s remélik, hogy ezek után Budapest meg tud majd állapodni Pozsonnyal és Bukaresttel a törvény alkalmazásáról.

Bugár Béla és Duray Miklós elégedetlen

Pozsony. Bugár Béla, pártelnök lapunk megkeresésére közölte, hogy a Magyar Koalíció Pártjának elnöksége a jövő hét elején vitatja meg a kedvezménytörvény módosított normaszövegét. Hozzátette: ha helytállóak a sajtóban megjelent hírek, akkor a dokumentum elkészítői megsértették a Máért novemberi határozatát, amely szerint, ha az eredeti jogszabályhoz képest lényeges változtatásról van szó, akkor a tervezetről először a határon túli magyarok legitim képviselőivel egyeztetnek és csak ezután küldik meg a magyarországi parlamenti pártoknak. Duray Miklós az Új Szónak kifejtette, hogy alapvetően megváltozott a normaszöveg szellemisége, mert az új változatból kimaradt a magyar kultúrnemzet újraintegrálódásának az igénye, s nem egyértelmű a tájékoztató irodák további feladata sem. – Számos olyan vitatható rendelkezést iktattak a tervezetbe, amely miatt egészen bizonyosan heves vita várható a Máért február elejére tervezett ülésén – vélekedett az MKP ügyvezető alelnöke. (Sz. J.)