Februárban kiadják az első magyarigazolványokat

A magyar kormány év végéig kidolgozza a jövő év január elsején életbe lépő státustörvény végrehajtó rendelkezéseit. A magyar igazolvány a jogosultságot igazolja majd, nem a nemzetiséget, hiszen nem minden magyar kapja majd meg, csak a szomszédos országokban (Ausztria kivételével) élők jogosultak erre. A nyilatkozat alapján javasolják egy tervezési stratégiai bizottság felállítását, amely a törvény végrehajtását felügyelné. Ezt a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) koordinálja, így a szaktárcák, az ajánlószervek munkájának összehangolását és a támogatások „célbajuttatását”. A Velencei Bizottság meglátása alapján a Máért úgy döntött, a magyar konzulátusok fogják az ajánló szervezetek információit hitelesíteni. Ezek a szervezetek már minden országban felálltak vagy megalakulóban vannak, Szlovákiában az MKP, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége és a cserkészszervezetek részvételével. Csak Romániában nincs elvi megegyezés, hogy az RMDSZ az egyházakkal és a civil szervezetekkel együtt vagy csak azok védnökségével adja az ajánlást. Az ülés után sem vált ez egyértelművé, s éppen ez a Markó Béla–Tőkés László ellentét adott okot a sajtónak a viharos tárgyalásokról szóló találgatásokra. A záró sajtóértekezleten mindenki igyekezett cáfolni ezeket a kósza híreket, sőt Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke úgy fogalmazott, sokkal nyugodtabb volt a légkör mint az eddigi üléseken, köszönhetően annak, hogy már létezik a kedvezménytörvény, és a Velencei Bizottság értékelése is pozitív a jogszabályról. Ennek ellenére a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) ragaszkodott fenntartásaihoz és a zárónyilatkozatnak csak az első részét (amely általános politikai kérdésekkel foglalkozik) írta alá, a státustörvénnyel foglalkozót – egyedüliként a 13 anyaországi és határon túli pártból – nem. Eörsi Mátyás az SZDSZ nevében kifejtette, csúsztatás a dokumentum azon része, hogy a törvény előmozdítja a kapcsolatokat a szomszédos országokkal, hiszen megszületése óta nőtt a feszültség Budapest és Bukarest, valamint Budapest és Pozsony közt. A szabad demokraták azt is nehezményezik, hogy a magyar kormány a határon túli szervezetekre akarja „hárítani” a törvény elfogadtatását hazájukban. A párt szerint a Velencei Bizottság értékelése nem egyértelműen pozitív, ami visszaigazolta az SZDSZ aggályait. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára ezzel szemben úgy fogalmazott: „a Velencei Bizottság értékelése győzelem, de nem magyar vagy román, hanem az európai nemzeti kisebbségeké”. Németh úgy érzi, az ülés végén nemzeti egyetértést tükröző nyilatkozatot fogadtak el, s mind a 13 jelenlevő aláírta. „A határon túli magyarok a magyar nemzet részei, és támogatásuk nem sérti a szomszédos országok szuverenitását” – véli a magyar külügyi államtitkár, aki hangsúlyozta, Budapest továbbra is a meggyezésre törekszik Romániával és Szlovákiával. Duray Miklós szerint a Velencei Bizottság igazolta, hogy a státustörvény nem ütközik semmilyen nemzetközi normába, így a román és a szlovák törvényekbe sem. „Nekem, mint szlovák parlamenti képviselőnek kötelességem erre is ügyelni” – mondta. Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) nevében kijelentette, fontos a státustörvény megvalósítása, bár hiányolja, hogy nem kerültek bele olyan részek, amelyeket majd a későbbiekben a kormány végrehajtó intézkedése határoz meg. Tabajdi önálló képviselői indítványként az Országgyűlés elé terjeszti a határon túli magyarok országgyűlési biztosának státusának létrehozásáról szóló törvényt. (mert)

Ki a magyar?

Magyarigazolványt kaphat az a magát magyarnak valló személy, aki tud magyarul, illetve

a) valamely magyar szervezet nyilvántartott tagja,

b) valamely egyházi nyilvántartásban magyarként tartják számon,

c) az állampolgársága szerinti állam magyarként tartja nyilván, és ezen személyek közvetlen hozzátartozói.