Ellentmondásos lett a nyugdíjtörvény

A kormány bevallottan csak pénzhez akart jutni, hogy csökkentse az első pillérben keletkező hiányt, de az elfogadott módosításoknak köszönhetően a tervezett 6 milliárd korona helyett csak 1,5–2 milliárd korona pluszbevételre számíthat a Szociális Biztosító.

Megnyílik a második pillér, 2008 januárjától június végéig kiléphetnek azok az ügyfelek, akik meggondolták magukat, magukra nézve hátrányosnak érzik a második pillért, és inkább teljesen az államra akarják bízni nyugdíjuk folyósítását. Kérdéses azonban, hogy a nyitás kétoldalú-e, mivel a kormánypárti képviselők két, egymással ellentétes javaslatot is megszavaztak. „A képviselők egy része nem tudta, hogy miről szavaz” – mondta lapunknak Sárközy Klára (MKP) parlamenti képviselő. – Az ellenzék a köztársasági elnökhöz fordul, hogy ne írja alá a jogszabályt, és ezzel tegye lehetővé az újratárgyalását.” Elképzelhető azonban, hogy a koalíció is ezt teszi. „Az egyik szavazás zűrzavaros volt” – ismerte el Jozef Halecký (HZDS), a szociális bizottság vezetője is, aki szerint nem kizárt, hogy a koalíciós pártok is a köztársasági elnököt kérik meg, hogy segítsen rajtuk. Viera Tomanová munka- szociális és családügyi miniszter egyértelműnek tartja a jogszabályt: szerinte be is lehet majd lépni a második pillérbe.

Halecký elfogadhatónak tartja a módosítást, de éppen azokat a javaslatokat emelte ki, melyek ellentétesek a kormányéival. „A korkedvezményes nyugdíjasok továbbra is dolgozhatnak, a gyesen lévő szülők maradhatnak a második pillérben, ugyanez vonatkozik a gondozókra; a rokkantnyugdíjasok helyzete is javult” – magyarázta lapunknak álláspontját Halecký. Az első három kitétellel egyetértett az ellenzék is, ezeket a lehetőségeket éppen a szociális ügyi minisztérium akarta megszüntetni. A rokkantsági nyugdíjasok helyzete azonban az ellenzék szerint rosszabb lesz, ezért várhatóan az alkotmánybírósághoz fordulnak majd. „A módosítás megtiltja a dolgozó rokkantnyugdíjasok számára, hogy bekapcsolódjanak a második pillérbe, ez szerintünk alkotmányellenes” – mondta lapunknak Iveta Radičová. A kormányoldal elismeri, hogy ez korlátozás, de azzal érvelnek, hogy így a rokkantnyugdíjasok a nyugdíjkorhatár elérése után magasabb járadékra számíthatnak majd, mivel öregségi nyugdíjként a rokkantsági nyugdíjjal azonos összeget kapnak. Az ellenzék szerint azonban ezzel diszkriminálják a dolgozó nyugdíjasokat. Diszkriminációnak tartják azt is, hogy 10 évről 15-re emelték a minimális takarékosság idejét, ezzel automatikusan előnytelenné tették a második pillért az 50 év felettiek számára. Az ellenzék feleslegesnek tartja a Szociális Biztosító működési költségeinek emelését, ami évi 900 millió koronával terheli majd a lakosságot. „Nem rendezték a nappali tagozatos doktorandusok helyzetét sem, ami az értelmiség további elvándorlását eredményezheti” – véli Sárközy.