Dunaj lesz a Duna a magyar iskolákban?

Kommunista világtörténelem. Berényi József magyar földrajzi neveket mutat a csehszlovák tankönyvben.Somogyi Tibor felvétele „Szlovákiában minden földrajzi név standardizált. Ezek a nevek kötelezőek a községek és állami szervek hivatalos nyelvhasználatában, a sajtóban, a nyomtatott publikációkban, egyéb tömegtájékoztatási eszközökben és a kartográfiai termékeket kiadó cégek számára. Szlovákia területén az egyetlen államnyelv a szlovák. A földrajzi nevek a kisebbségi nyelvű tankönyvekben nem lehetnek másképp megjelölve. A kérés, hogy ezeket a neveket a kisebbségek nyelvén kiadott tankönyvekben más nyelven tüntetessék fel, mint a szlovák, megalapozatlan” – áll az oktatásügyi minisztérium levelében. A levelet még januárban kapta a kiadó, amely megpróbálta „csendes diplomáciával” elérni a minisztériumnál, hogy maradjon az eddigi gyakorlat, ám nem járt sikerrel.

Az MKP tiltakozik a minisztérium döntése ellen, Berényi József elnökhelyettes szerint ez a rendelkezés több törvényt is sért. A miniszter tegnap megerősítette korábbi álláspontját, azt állítva, hogy a földrajzi elnevezéseket, például a hegységek, folyók, tavak, nemzeti parkok neveit a magyar tankönyvekben is szlovákul kell feltüntetni. A Dunát tehát csak Dunajnak, a Magas-Tátrát csak Vysoké Tatrynak szabad nevezni. „Ez a gyakorlat nem sérti a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát” – állítja Ján Mikolaj. Szerinte a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvény nem vonatkozik a tankönyvekre.

Berényi József szerint a minisztérium érvelése hibás. Az állásfoglalást ellentétesnek tartja a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvénnyel, sérti a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amely egyebek mellett lehetővé teszi a helynevek kisebbségi nyelven való használatát. Ellentétes a kisebbségi keretegyezménnyel is, mely szerint a hagyományos helynevek, helységnevek, utcanevek és más helyi földrajzi nevek használhatók a nemzetiség nyelvén is. „Ténylegesen nincs szabályozva, hogy lehet-e kétnyelvű a városok és falvak, vagy a földrajzi nevek megjelölése, de ilyen jellegű ajánlásokat megfogalmazott az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezménye és a kisebbségi nyelvek chartája is fogódzót adhat, hiszen ezeket a dokumentumokat Szlovákia elfogadta, s ezeknek a szellemiségét illik betartani” – fejtette ki Berényi József. „A kormány nemzetiségi politikája rosszabb, mint a kommunizmus idején volt”– jelentette ki az elnökhelyettes. Az MKP felszólítja Robert Fico miniszterelnököt, hogy a kormány foglalkozzon az oktatásügyi miniszter levelével, módosítsa vagy vonja vissza azt. „A kormány programnyilatkozatában vállalta, hogy betartja a status quót, vagyis azt, hogy megszerzett jogaink nem csorbulnak” – mondta Berényi.

A kormány nem először akarja csorbítani a kisebbségi nyelvhasználati jogokat. Néhány hónapja lapunkat is felszólította a kulturális minisztérium, hogy a helységneveket szlovákul kell használni. Martin Sarvaš, a művészeti főosztály vezetője az Új Szónak akkor eljuttatott levelében úgy fogalmazott, a települési önkormányzatokról szóló 1990-es törvény értelmében a nyilvános érintkezésben a hivatalos helységnevek használandók. A minisztérium szerint különbséget kell tenni a település „neve” és „megjelölése” között. A minisztérium hosszan értekezett arról, hogy az alkotmány által garantált kisebbségi jogok érvényesítése révén nem sérülhetnek a többség jogai, így a kisebbségi jogok érvényesítése nem veszélyeztetheti az ország területi egységét, függetlenségét, és nem vezethet a többségi társadalom hátrányos megkülönböztetéséhez. Az Új Szót megjelentető Petit Press kiadóvállalat által felkért jogi szakértő véleménye szerint a települési önkormányzatokról szóló törvény a hivatali érintkezésben írja elő a települések szlovák nevének használatát. A napi sajtóban megjelenő tájékoztatás nem tartozik ide. Az államnyelvről szóló törvény sem szabja meg, hogy a nyilvános érintkezés során a településeknek csakis a hivatalos nevét lehet használni. (sán)