Csónakon hidakért

A tervezett pontonhíd helyett azonban – az Ipoly áradása miatt – a megjelent vendégek kénytelenek voltak a magyar honvédség motorcsónakjaival megközelíteni a helyszíneket. A jelen lévők nagy része így mentőmellényben kelt át a folyón. Bugár Béla szerint a hidak építése több szempontból is óriási jelentőségű: elsősorban a vállalkozások szempontjából, másodsorban pedig azt hangsúlyozza, a kormány ténylegesen törődik a régióval. „Nagyon nagy a szimbolikus értéke a hídépítésnek. Összekötünk, nem pedig szétválasztunk! A politikusnak nem az a feladata, hogy megoldja az emberek helyett a problémát, hanem az, hogy helyzetet és lehetőséget teremtsen, s ha a helyiek élni szeretnének vele, akkor ebben segítse őket. Úgy néz ki, az Ipoly mentén a lehetőséget meglátták, elkezdtek rajta dolgozni, s most már a mi dolgunk, hogy segítsük a tényleges megvalósítást” – nyilatkozta Bugár Béla. Szili Katalin hangsúlyozta, 15 évvel a rendszerváltás után, az uniós tagság első évfordulóján a hidak nemcsak két országot, két régiót kötnek majd össze, hanem magyart a magyarral is, és ez a gesztus az összetartozás tényét erősíti. „A híd jelkép, számunkra azonban az is fontos, hogy a híd majd fizikai valóságában jelentse az itt élők jövőjét, gyarapodását, az emberek mindennapi boldogulását segítse. Nagyon remélem, ha ez a híd az elsők között megépül, jövőre már jóval könnyebben fogunk átjutni, mint ma. Most, csónakon átkelve az Ipolyon meggyőződtem róla, kell a híd! Azt kívánom, jelentse számunkra a gyarapodást és a boldogulást!” – mondta Szili Katalin. A csónakok ugyan kicsit lassúnak bizonyultak, és a megáradt folyó izgalmakat hozott az átkeléskor, de nagy volt az érdeklődés.