Bush nem likvidáltatja Szaddámot

Washington/Pozsony. George Bush amerikai elnöknek nem áll szándékában, hogy likvidáltassa Szaddám Huszeint – mondta a Fehér Ház szóvivője. Ari Fleischer Peter Fitzgeraldnak, Illinois állam szenátorának az állítására reagált, aki szerint az elnök azt mondta neki, hogy eltéteti Huszeint láb alól, ha alkalma nyílik rá. Fitzgerald szerint Bush azt is mondta, hogy ennek érdekében érvényteleníti azt a 30 éves elnöki rendeletet, amely tiltja külföldi vezetők likvidálását. Fleischer leszögezte: „Az elnök nem emlékezik arra, hogy valaha is ilyet mondott volna.” Egy dolog biztos, éspedig az, hogy a világ jobb lenne Szaddám Huszein nélkül – tette hozzá a szóvivő. Emlékeztetett rá, hogy háborúban a parancsnoki-vezetési központok törvényes célpontnak számítanak a nemzetközi jog szerint.

MENEKĺTI FEGYVEREIT

Donald Rumsfeld védelmi miniszter szerint Irak megpróbálhatja más országokba szállítani tiltott fegyvereit, hogy eldugja őket az ENSZ ellenőrei elől. Rumsfeld országot nem említett. „Nem kérdéses, hogy Szaddám Huszein iraki elnöknek vannak rejtegetnivaló dolgai, így teljességgel lehetséges, hogy megpróbálja más országokba átvinni őket“ – mondta. Emlékeztetett rá: Irak az 1991-es öbölháborúban számos harci gépet küldött a szomszédos Iránba, hogy megkímélje őket a koalíciós erők csapásaitól, Irán azonban sose adta vissza ezeket a gépeket. Rumsfeld a háború esetleges elindításával kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette, nyilvánvalóan előnyösebb, ha a harci cselekmények nem a nyári hónapokra esnek. Az amerikai kormányzat azzal számol, hogy az Irak elleni háborúnak csak a katonai költsége akár 95 milliárd dollárra is rúghat.

IRAK KATONAI EREJE

Rumsfeld úgy vélte, Irak hagyományos katonai ereje kevesebb mint a fele annak, mint amekkorával az öbölháború előtt rendelkezett, viszont vegyi és biológiai fegyverei jóval fejlettebbek, mint 1991-ben voltak. A miniszter aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Irak pilóta nélküli repülőgépeket használhat vegyi vagy biológiai fegyverek célba juttatására. Iraknak 389 ezer katonája lehet, szemben az öbölháború előtti egymillióval. Tegnap este jelentették, hogy Törökország, amely Iránnal együtt lezárta iraki határait, újabb segítséget kért a NATO-tól.

INDULÁS PROBLÉMÁKKAL

Tegnap este 18.40-kor a pozsonyi repülőtérről elindult Kuvaitba a szlovák vegyvédelmi egység első része. Viszont nem ment simán minden. Eredetileg ugyanis már 11 órakor fel kellett volna szállnia annak a repülőgépnek, amelybe az egység felszerelését rakták be.

Ivan Šimko védelmi miniszter kétszer is megjelent a repülőtéren, és láthatóan nyugtalan volt a késedelem és amiatt, hogy az eltitkolt akcióról már csak az nem tudott, aki nem akart.. (m, t, ú)

Több százezer megszálló katona

Washington. A Szaddám-rezsim megdöntése után több százezer amerikai katona állomásoztatása válik szükségessé Irakban. Eric Shinseki, a szárazföldi erők vezérkari főnöke szerint a nagy kiterjedésű Irakban, ahol etnikai feszültségekre lehet számítani, helyre kell állítani a rendet. A belbiztonság szavatolásához sok katonára lesz szükség, miként a lakosság élelmiszerrel és ivóvízzel történő ellátása, a közigazgatás és egyéb állami feladatok teljesítése is jelentős erőket vesz igénybe. (MTI)