Általános érdektelenség

Az Európai Unió egyes tagállamaiban csütörtöktől vasárnapig választják meg az Európai Parlament 732 képviselőjét. Bár ez lesz az eddigi legnagyobb szabású európai szavazás, az előrejelzések szerint a részvétel alig haladja majd meg az 1999-es negatív rekordot (49,2%). Az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül választott európai intézmény. Ennek ellenére sokkal inkább 25 nemzeti, belpolitikai kérdésekről szóló választás színtere lesz Európa. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke beletörődéssel fogadta, hogy az egyes tagországokban folytatott kampányok helyi kérdésekkel foglalkoznak. Éles hangon bírált viszont Pat Cox, az EP most távozó elnöke: Túlságosan sok helyen hiányzik az európai kérdések vitája. Európai választások helyett nemzeti „politikai szépségversenyt” tartanak provinciális kampányokkal.

Az előrejelzések szerint a szavazók nem választani akarnak, hanem a hivatalban lévő kormányukat kívánják megleckéztetni. Nagy-Britannia, Olaszország, Portugália és Dánia esetében az iraki háborút elutasító európai hangulat lesz ennek fő oka, Franciaországban és Németországban pedig a belpolitikai helyzet. A jelentősebb EU-tagállamok közül egyedül Spanyolországban várható, hogy a szocialista párt váratlan márciusi választási sikere után ismét Zapatero kormánya lesz a „bizalmi” szavazás nagy győztese. Lisszabonban nagyon alacsony részvételtől tartanak, hiszen szombaton megkezdődik a foci Eb, és vasárnap egyébként is szinte lehetetlen kimozdítani otthonról a sziesztázó portugálokat.

Nem hoz felpezsdülést a május 1-jén végrehajtott eddigi legnagyobb arányú bővítés sem: a jelek szerint a tíz új tagállam állampolgárait sem lelkesíti az a tény, hogy európai állampolgárságukat rögtön választással élhetik meg. Cseh politológusok szerint Csehország és Szlovákia lakói belefáradtak az 1989 óta tartó hosszú-hosszú választási folyamatba. A Focus felmérése szerint a szlovákiai szavazók 20 százaléka biztosan elmegy szavazni, további 19 százalék pedig azt mondja, talán elmegy.

A három balti államban a nemzeti politikában megélt csalódással és az európai ügyek ismeretének hiányával magyarázzák a várható érdektelenséget. Lengyelországban a jelenlegi hatalom válsága tükröződik majd a választáson. Magyarországon az előrejelzések ugyan azt mutatják, hogy a részvétel az európai átlagot meghaladó lesz, de itt is inkább a kormány első félidei tevékenységéről mondanak véleményt a szavazók.

Az egyetlen kivétel talán Szlovénia, ahol a közvélemény minden vitán felül állóan Európa-párti, és valóban fontosnak tartja a választást. (MTI, Reuters, AFP, TASR)