Pozsony. A szlovákiai sertéstenyésztők többsége ugyan hallott már az uniós állatjóléti előírásokról, ám többségüket jelenleg nem az foglalkoztatja, hogy a kocáknak játékot adjanak és nagyobb életteret biztosítsanak számukra.
Állati jólét: malackának Micimackót?
Az EU-ban egyre több szó esik a welfareről, azaz az állatjóléti intézkedésekről, amelyek befolyásolják a haszonállatok kondícióját, természetes viselkedését, egészségi állapotát, de hatással vannak a szaporulatra, a súlygyarapodásra és a pultokra kerülő hús minőségére is. Az állatvédők több évtizedes tiltakozása nyomán elfogadott intézkedések már szerepelnek a mezőgazdasági csatlakozási fejezetben, így azokat Szlovákiának is át kell vennie. „Az idevágó rendeletek vagy 5 kilónyi dokumentumhalmot tesznek ki – jegyzi meg Ján Vajs, a földművelésügyi tárca állattenyésztési részlegének igazgatója.
A hazai termelők új beruházásaikat már az uniós normák alapján hajthatták végre – állítja Anton Dostál, a szaktárca állatjóléti kérdésekkel foglalkozó munkatársa, mert a rendeletek 2001-től olvashatók a földművelésügyi tárca honlapján. Ezek főként a szarvasmarhák, sertések és baromfik esetében kitérnek a fiziológia és biztonságérzet követelményeire, így például a minimális élettérre, a tartástechnológiára és a gondozásra, a gondozók kötelező oktatására vagy arra, miként lehet az állatok agresszivitását mérsékelni. – Az se mindegy, hova építik az istállót – állítja Sándor András, a nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet (VÚŽV) szenci részlegének munkatársa, aki a geopatogén zónák állatokra gyakorolt hatásával foglalkozik. Ján Brouček, a VÚŽV állattartási technológiákat kutató részlegének igazgatóhelyettese vizsgálatokkal támasztotta alá, milyen hatással van a gondozók viselkedése a sertések súlygyarapodására vagy a tehenek tejleadó képességére. Ha például a sertéseket alom nélkül tartják, nincs túrási, hentergési lehetőségük, így káros pótcselekvéshez folyamodnak, amelyek kórossá válhatnak, és pótcselekvéseket választanak természetellenes tartási körülmények közt a borjúk vagy a tehenek is.
Sem a szaktárca, sem a kutatóintézet nem tudja, mennyibe kerülnek majd az állatjóléti intézkedések. Az általunk felkeresett csallóközi és mátyusföldi sertéstenyésztők többsége annyit mondott: egyelőre nem „a welfare” foglalkoztatja őket, hanem az, hogy egyáltalán el tudják adni hízóikat. (gyor)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.