2005-tol gyujthetünk saját nyugdíjunkra

Gyors elfogadása esetén már 2004. január 1-jén életbe léphet, az érintettek 2005. január 1-je és 2006. június 30-a között dönthetik el, maradnak-e az egypilléres rendszerben, azaz továbbra is a Szociális Biztosítóba fizetik a kivetési alap 20 százalékát kitevo öregségi nyugdíjjárulékot, vagy megosztják azt a Szociális Biztosító és a létrejövo magán-nyugdíjpénztárak között. Aki a kétpilléres rendszert választja, az a járulék felét a nyugdíjpénztárban vezetett számlájára fizeti. Kaník szerint az új rendszerben a bruttó bér 53-58 százalékát is elérheti a nyugdíjak értéke, szemben a jelenlegi 42 százalékkal. Az egypilléres rendszerben maradók esetében 46 százalék körül lesz. A jogszabály két csoport számára kötelezoen meghatározza, melyik rendszert választhatják: a 2005. január 1-je utáni pályakezdok a kétpilléres rendszerben kezdik fizetni a nyugdíjbiztosítást, és kötelezoen az egypilléres rendszerbol mennek nyugdíjba azok, akiknek 2005. január elsején 10 évük lesz hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig. Kötelezo a kétpilléres rendszer azon egyéni vállalkozók számára is, akiknek évi jövedelme meghaladja a 110 ezer koronát. „Az új rendszer elonye, hogy a megszabott nyugdíjkorhatár elott is nyugdíjba mehet az, akinek a két pillér alapján megállapított nyugdíja magasabb lesz a létminimum 1,2-szeresénél” – mondta a miniszter.

A törvény egy évet hagy a nyugdíjpénztárak megalakulására, melyeknek legalább 300 millió koronás készpénzben lefizetett alaptokével kell rendelkezniük. A nyugdíjpénztár legalább 51%-os tulajdonrészének a pénzpiac hazai vagy külföldi szereploinek – azaz bankoknak, biztosítóknak, stb. – tulajdonában kell lennie. Egy pénztár három, különbözo befektetési stratégiával rendelkezo nyugdíjalapot hozhat létre: a várhatóan legnagyobb hozamú, úgynevezett növekedési alap a befizetések 80 százalékát részvényekbe, 20 százalékát kötvényekbe fektetheti. Ugyanez az arány a kiegyensúlyozott alap esetében 50-50 százalék lesz, a konzervatív alap pedig csak kötvényekben tarthatja a befizetéseket. A részvétel az egyes alapokban korlátozva lesz a biztosítottak számára: a nyugdíj elott 7 évvel kötelezoen átkerülnek a kiegyensúlyozott alapba, 5 évvel pedig a konzervatív alapba. Ez az intézkedés a megtakarítás értékállóságát igyekszik biztosítani a nyugdíj elotti idoszakban. „A megtakarítások biztonságát az állam garantálja, de biztosíték az is, hogy csak jó nevu hazai és külföldi pénzintézetek hozhatnak létre nyugdíjpénztárt, valamint a többszörös ellenorzés, melyet a pénzpiaci felügyelet, az alap vagyonát kezelo bank és független könyvvizsgáló cég is ellát majd” – állítja a miniszter. A törvény szabályozza a kezelési költséget is az egyes alapok esetében: a növekedési alap 0,6, a kiegyensúlyozott 0,5, a konzervatív pedig 0,4 százalékot használhat fel költségei térítésére. A biztosítottak évente kétszer illetékmentesen nyugdíjpénztárt válthatnak, ha elégedetlenek megtakarításuk kamataival.

A tervezetrol bovebben pénteki nyugdíj-mellékletünkben olvashatnak, ahol részletesen foglalkozunk a nyugdíjak összegének várható alakulásával is. (lpj)

Kinek kötelezo az új nyugdíjrendszer?

aki 2005. január elseje után helyezkedik el elso munkahelyén

egyéni vállalkozóknak, akiknek évi jövedelme meghaladja a 110 ezer koronát

maradnak a régi rendszerben, akik 2014. december 31-ig nyugdíjba mennek

a többiek 2005. január 1-je és 2006. június 30-a között dönthetik el, maradnak-e a régi rendszerben