Napjainkban a szerencsejáték Európa szerte elterjedt időtöltés, akárcsak hazánkban. De hogyan és mikor lett ennyire népszerű? A kaszinók világa mikor vonult be ennyire a köztudatba, bűvkörébe vonva az egész társadalmat?
Kaszinók Magyarországon – régen és most

Mint mindennek, ennek is van egy története, amely a magyar szerencsejáték modern korszakához vezetett. Ma már Magyarországon is lehet bármikor szerencsejátékot játszani, rengeteg hagyományos és online magyar casino várja az ügyfeleket, de ez nem volt mindig így.
Minél többet ásnak a régészek a múltban, annál világosabb, hogy a szerencsejátékok több ezer éves múltra tekintenek vissza. A rómaiak rengeteg olyan dolgot adtak a világnak, amelyekre ma is támaszkodhatunk. Így nem csoda, hogy a szerencsejátékok történetével kapcsolatos kutatások is azt sugallják, hogy a rómaiak vezették be a szerencsejátékot gladiátor- és szekérversenyekkel kombinálva, létrehozva a sportfogadást. Bár ennek igaza megkérdőjelezhető, sokkal valószínűbb, hogy ők voltak az elsők, akik részletesen dokumentálták az ilyen fogadásokat.
Amit még nem tudtál Magyarország szerencsejáték történetéről…
A szerencsejátékok elterjedésével a tengerentúl és Európa szerte elkerülhetetlen volt, hogy Magyarország is bekapcsolódjon, ez azonban eltartott egy ideig. Ahhoz képest, hogy mióta folyik a szerencsejáték más európai városokban, Magyarország meglehetősen csigaléptekkel haladt ez irányba.
Míg az első kaszinó – a világon – 1638-ban, Olaszországban nyílt meg, addig Magyarországnak csak az 1820-as évekre lett kaszinója. Már az 1700-as évek közepére Velence a világ kaszinófővárosa volt, több mint 120 kaszinóval. Mindaddig Magyarországon csak 1827-ben nyitotta meg kapuit a Nemzeti Casino, mint az ország első számú szárazföldi kaszinója. Nagyjából ugyanebben az időben váltak népszerűvé a lóversenyek és kártyajátékok, ami a reformkorhoz és Széchenyi István nevéhez fűződik.
Ez viszont nem volt hosszas kimenetelű, mivel 1944-ben bezárt, a szerencsejátékokat teljesen betiltották az országban. Onnantól kezdve hosszú időnek kellett eltelnie, amíg újra taroltak a kaszinók. Sok év „várakozás” után, 1981-ben ismét megnyílt az első korabeli kaszinó, a Casino Budapest, a Hilton Hotel negyedik emeletén, amit a magyar kormány támogatott anyagilag. A kaszinó zsetonjait német márkára lehetett cserélni. Ez gyakorlatilag kizárta a magyarokat a játékból, mivel akkoriban szigorú törvények vonatkoztak rájuk a devizavásárlással kapcsolatosan. Érdekesség, hogy a ma is működő magyar legrégebbi kaszinó a Sopron Casino, amely 1989-ből származik.
Törvények és szabályok a magyar szerencsejáték világában
1991-ig minden szerencsejáték illegális volt Magyarországon. Ezen felül az online kaszinójátékokat 2013-ban engedélyezték a szerencsejátékokról szóló törvény módosítása után. Magyarországon az online szerencsejátékok immár tíz éve legálisak, aminek köszönhetően a kaszinók népszerűsége is drasztikusan nőtt, beleértve a jackpot megnyerésének lehetőségét is.
Most, amikor a lakosok legálisan játszhatnak a kaszinókban és internetes oldalakon, még mindig számos korlátozás van érvényben, mind a hagyományos, mind az online játékra nézve, például a legáltalánosabb szabály, hogy a szerencsejáték korhatára 18 év. A magyarországi szerencsejáték törvényekért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a felelős.
Hol tartunk most?
A szerencsejáték ma már a legtöbb európai országban elterjedt. Kétségtelen, hogy az online szerencsejátékok és kaszinók továbbra is fénykorukat élik. Ez részben köszönhető a lazább törvényeknek, de elsősorban az internet megjelenésének, amely lehetőséget adott az embereknek, hogy bárhol és bármikor játszanak és fogadjanak. Sőt, mivel az online szerencsejáték oldalak egyre kifinomultabbak és felhasználóbarátabbak nem valószínű, hogy ismét bekövetkezik az 1944-es tilalom.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.