VÉLEMÉNYEK

Az ösztöndíjrendszer bevezetése többnyire pozitív visszhangot váltott ki politikusi berkekben. Még az oktatási minisztériummal szemben leginkább kritikus álláspontot képviselő Új Polgári Szövetség (ANO) is üdvözölte az arra érdemesült hallgatók anyagi megsegítését célzó rendelet megalkotását. Beáta Brestenská, a liberálisok parlamenti képviselője úgy látja, égető szükség volt már az egyetemistáknak juttatandó ösztönző támogatásokra: „Mindenképpen fontos, hogy minél jobb teljesítményre ösztönözzük a hallgatókat. Úgy vélem, a rendelet végrehajtása akadályokba ütközhet, mivel a benne megfogalmazott szabályok csupán ad hoc jellegűek.” A képviselő szerint a legfőbb gondot az okozza, hogy – ami a hallgatók felkészültségét illeti – eltérő színvonal jellemzi az egyes karokat: ”A szürkeállomány elvándorlása a gazdag országokba ugyanis felerősíti a hazai felsőfokú képzés fokozatos leépülését és a színvonal csökkenését. Az utóbbi jelenségnek a gazdasági fejlődésre is káros hatása volna. Brestenská szerint a tanulmányiösztöndíj-rendszer bevezetésével párhuzamosan az egyetemek minőség szerinti besorolására is nagy szükség volna. A meglévő színvonalkülönbségekből adódóan ugyanis egyetemenként nem ugyanazt jelenti a jó tanulmányi előmenetel. Magyarán, korántsem biztos, hogy csakis az arra érdemesek kapják majd meg az ösztönző támogatást.

Dolník Erzsébet, a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője: „Pozitívan értékelem, hogy nem csupán a tanulmányi előmenetel lesz a döntő az ösztönző támogatás odaítélésekor, hanem a hallgatók kimagasló tudományos, kulturális és sportteljesítményükért is számíthatnak juttatásra. A vonatkozó rendelet, illetve a tanulmányi ösztöndíjak révén úgy vélem, egy kissé valóban előre lendíthetjük a hazai felsőoktatás ügyét, hangsúlyoznom azonban, hogy valódi megoldást a kudarcba fúlt tandíjtervezet jelentett volna.” Dolník nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a magánegyetemek diákjai is részesülhetnek majd támogatásban. „A gondok abból származhatnának, ha maguk a felsőoktatási intézmények, és nem pedig hallgatóik profitálnának az ösztöndíjrendszerből” – fűzte hozzá.

Dušan Čaplovič, a Smer parlamenti képviselője, a Martin Fronc oktatási miniszter elleni kirohanásairól ismert ellenzéki politikus is egyetért az ösztöndíjrendszer bevezetésével, nagyra értékeli, hogy az eredetileg a felsőoktatási reformmal kapcsolatos többletköltségek fedezésre szánt, költségvetési tartalékként kezelt mintegy 300 millió koronás csomag végső soron – hacsak részben is – a diákok támogatását szolgála ösztöndíjak formájában. „Szintén fontosnak tartom, hogy nemcsak az előmenetelt, hanem az egyéb, a tanulmányokkal másként összefüggő teljesítményt is díjazni kívánják ösztönző juttatásokkal. Úgy vélem, az ösztöndíjrendszer bevezetése egyike azon kevés, támogatásra érdemes javaslatnak, amelyek az oktatási tárca műhelyéből kerülnek ki” – közölte lapunkkal a képviselő.

A szakmának sincs lényegi ellenvetése

Szakmai körökben, vagyis a felsőoktatási intézmények vezetői, a rektorok részéről egyetértéssel találkozott az oktatási minisztérium elhatározása az ösztöndíjrendszer dolgában. Vladimír Báleš a Szlovák Rektori Konferencia elnöke, egyébként a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem rektora úgy látja, az ösztönző juttatások folyósításával vélhetőleg sikerül a szaktárcának a hallgatók kedvében járnia: „A vonatkozó rendelettel kapcsolatban egyedül azt tartom kifogásolhatónak, hogy a felvázolt szabályozás alapján nem az egyetemek, hanem a karok döntenek majd az ösztöndíjasok személyéről, a juttatás pontos mértékéről. ĺgy a rektoroknak vajmi kevés beleszólásuk lesz a diákoknak szánt támogatás odaítélésébe, illetve a szükséges kritériumrendszer felállításába.”

Libor Vozár, az Egyetemek Tanácsának elnöke abban bízik, az ösztöndíjrendszer segít erősíteni a hallgatók felelősségtudatát, és érdekeltségét minél jobb tanulmányi eredmények elérésében. A felsőoktatási intézmények egyik legfőbb képviseleti szerve elnökének érdemi kifogása nincs a tervezett ösztöndíjrendszerrel kapcsolatban.

František Gahér, a pozsonyi Comenius Egyetem rektora ezzel szemben számos ponton módosítaná az oktatási minisztérium vonatkozó rendeletét. Gahér szerint a dokumentumban felvázoltak alapján nem világos, hogy a külföldi állampolgárságú hallgatóknak is jár-e a tanulmányi ösztöndíj. A rektor nem tartja szerencsésnek, hogy az egyetemek első évfolyamának diákjai is részesülhetnének tanulmányi eredményeiktől függően az első trimesztert, illetve félévet követően ösztönző támogatásban. Ezért a rendelet tárcaközi egyeztetésekor javaslatot tett, az első évfolyam hallgatói maradjanak ki a támogatottak köréből. Gahér szerint félő, hogy a jövőben nem lesz garantált a szükséges pénzcsomag. „A hallgatóknak ez esetben nem lesz könnyű megmagyarázni, miért nem kaphatják meg a tanulmányi ösztöndíjat” – tájékoztatott.

A diáksztrájktanács fenntartásai

A hallgatói sztrájkbizottság fenntartásokkal ugyan, de egészében pozitívan értékeli a tanulmányi és különleges ösztöndíjak rendszerének bevezetését. Karol Klobušický, a diákszervezet koordinátora lapunknak elmondta, a hallgatóknak szánt juttatások révén esély kínálkozhat a felsőfokú képzés színvonalának emelkedésére. Kifogásolja azonban, hogy a magánegyetemek diákjai is részesülhetnek majd ösztönző támogatásban. A diákoknak durván egyharmada támogatja a szaktárca elképzelését, mintegy 15 százalékának pedig nincs határozott véleménye a kérdésben. (ervé)