Van még min javítani

Az utóbbiakat a későbbiekben összesítik, és lehetőség szerint beépítik a rendszerbe. „A középiskoláknak főként a szervezés szempontjából adódtak nehézségeik. A matúra hatékony megszervezése időigényes feladatot jelent az iskolák számára, maga a lebonyolítása pedig nemcsak a diákokat, hanem a tanerőt is jelentős megpróbáltatás elé állítja – közölte lapunkkal Szigeti. – Gondok származnak abból is, hogy az érettségi napjaiban az iskolák csak nagyon nehezen képesek biztosítani az alacsonyabb évfolyamok számára a folyamatos oktatást.”

Nem vizsgázhatnak helyben

Az oktatási intézmények ilyen esetekben általában különféle: honvédelmi, természetvédelmi, szakmai gyakorlatokat illesztenek be a diákok tanrendjébe. Ugyancsak nehézségekkel jár, hogy a maturandusok bizonyos tárgyakból nem tehetnek vizsgát helyben. A vonatkozó rendelet értelmében ugyanis csak azokban az oktatási intézményekben tartanak szóbeli vizsgát, ahol tárgyanként legkevesebb tíz tanuló kíván vizsgázni. Ez utóbbi nyilvánvalóan a kis létszámú iskolák esetében jelent gondot. Az érintett diákoknak egy másik település iskolájában kell leérettségizniük az adott tárgyból. Utazási költségeiket nem téríti meg az iskola. A vizsgabiztosok utaztatására az iskolák biztosítják a fedezetet.

Az iskolák észrevételei érintették a szóbeli vizsgák időpontját is. Javaslatként felmerült, hogy a tanév lezárása után kellene megtartani az érettségit. Csakúgy, mint Magyarországon, június közepén. Ehhez azonban le kellene rövidíteni a tanévet. „Ez a megoldás szintén problémákat jelentene, hiszen Szlovákiában aránylag már így is sok szabadnapjuk van a diákoknak. Ezáltal tehát tovább csökkenne az oktatatásra szánt idő” – véli Szigeti.

Rimaszombatban megnyugtató az eredmény

„Pár napja még érettségi lázban égett az ország valamennyi középiskolása, nemkülönben a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium végzősei is. Esetükben a középiskolai tanulmányokat záró vizsga különösen fontos volt, mivel nem csupán a diákok tudását mérte fel, hanem első alkalommal adott képet érettségi eredményeken keresztül az iskolán folyó oktató-nevelő munka színvonaláról, s ezzel az ország vélhetően legfiatalabb magyar oktatási nyelven működő gimnáziumának létjogosultságáról. Az eredmény megnyugtató. Idegen nyelvekből a központi érettségi vizsgát minden tanuló 50% felett teljesítette (a legjobb eredmény angol nyelvből 88, német nyelvből pedig 91%), s az osztály átlaga magasan az országos átlag felett volt. Hasonlóan jó teljesítményt nyújtottak a diákok a későbbiekben is. Az írásbeliken mindenki sikeres volt, elvonatkoztatva a szintektől magyar nyelvből 1,7-es, szlovák nyelvből 2,2-es lett az osztály átlaga. A szóbeli vizsgát 1,58-as átlaggal zárták” – tájékoztatta lapunkat Zsélyi Katalin, az oktatási intézmény angoltanára.

Az egyes tantárgyakon belül tapasztalt színvonalról a Tornaljáról, Fülekről és a helyi Állami Gimnáziumból érkezett tantárgybizottsági elnökök elismeréssel nyilatkoztak. Az osztályt látogató 22 diák közül egy tantárgyból mindenki, egy diák pedig valamennyi érettségi tantárgyból magasabb szintű érettségit tett. Öten színjeles bizonyítványt vihettek haza. Az angol nyelvből, matematikából, földrajzból és hittanból emelt szinten vizsgázók valamennyien kitűnő eredménnyel végeztek. „Szép siker ez már csak azért is, mert többen egy napon két helyszínen is vizsgáztak, így nemcsak a vizsgadrukk, de az utazás is nehezítette a helyzetüket. S itt talán érdemes röviden kitérni az érettségi vizsgán szerzett tapasztalatokra. A többnapos tudáspróba rendkívüli fizikai állóképességet és koncentrációs képességet igényel. Erre aligha számítottak idén még az érintettek” – mondta a rimaszombati egyházi gimnázium tanára.

Vesztett a meghittségéből

Az érettségi az új vizsgarendszerben vesztett a meghittségéből, ünnepélyes hangulatából. Nincs értékelés, az elismerő vagy bátorító kézfogás a feleletek végén gyakran elmarad, mert valahol máshol teljesít már a diák. Van viszont rohanás, jobb esetben egyik osztályból a másikba, rosszabb esetben egyik iskolából a másikba, és volt helyszín, ahol ajtón lógó személyi számlista tudatta a diákokkal az eredményeket.

Sokan panaszkodnak arra, hogy az új előírások nem teszik lehetővé a diák négyéves tanulmányi előmenetelének ismertetését, figyelembe vételét. ĺgy a felelet objektív értékelést kap, de a diák nem. „Mert lehet 15 perces beszélgetés után véleményt alkotni valaki tudásáról és képességeiről, de kevés az esélye, hogy a vélemény korrekt és a valóságnak meg is felel. Az érettségi vizsgák lefolyását – szervezési és pedagógiai szempontok szerint – taglaló kiértékelés minden iskola esetében a zárójelentés tartalmi részét képezik. Központi szinten, kompetens kezekbe kerülve nyilván a több iskoláról érkező hasonló észrevételek alapos átgondolásra kerülnek majd. Bizonyos esetekben remélhetően – már csak azért is, hogy ebben az elszemélytelenedett világban legalább az iskolai intézmények megőrizzék emberi, emberséges arcukat – korrekciók is szület(het)nek majd” – tette hozzá Zsélyi Katalin.

A Tompa Mihály Református Gimnázium negyedikesei a vizsgarendszer említett vitatott pontjai ellenére sikeresek voltak az első komolyabb megmérettetésükön. S mivel többségük már – tanulmányi eredményük alapján – egyetemi és főiskolai felvételt nyert, megkezdődhet számukra a megérdemelt szünidő, s ősszel már pozsonyi, kassai, nyitrai, rózsahegyi, komáromi, prágai és budapesti egyetemek hallgatóiként folytathatják tanulmányaikat.

Feszült hangulat Szepsiben

Jól vették az akadályt a tanulók Szepsi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban is az új érettségi vizsgák megszervezésénél és lebonyolításánál. A szepsi magyar gimnáziumban mindössze egy végzős osztály volt, tizennyolc vizsgázóval. ĺgy az érettségi összesen két napot vett igénybe. Erre az időre a gimnázium többi tanulója igazgatói szabadot kapott. A visszajelzések szerint a diákok megterhelőnek érezték, hogy öt tantárgyból kell tudásukról számot adniuk, mindig más bizottság előtt. Sýkora Ilona igazgatónő úgy véli, a feszültség a gyerekekben végig érezhető volt, ezért ez az újfajta érettségi hangulatában egész más volt, mint az előzőek. A legnagyobb gondot az idegen nyelv jelentette. Mivel Szepsiben csupán egy osztály volt a negyedik évfolyamban, német csoportot nem tudtak indítani létszámhiány miatt. Azok a diákok, akik az alapiskolán németet tanultak, a nulláról indultak az angol nyelv tanulásánál, ennek ellenére ugyanolyan követelményeknek kellett megfelelniük, mint azoknak a társaiknak, akik már rendelkeztek alapfokú ismeretekkel.

Rosszabb értékelés

Az új vizsgarendszer a vizsgáztatók szerint objektívebb az eddig alkalmazottnál, ám ha a jó eredményeket elért tanuló olyan tételt húz, melyben nem bizonyítja kellő fokon a tudását, nem vehetők figyelembe régebbi eredményei. Előfordult az érettségizők között, hogy értékelésük rosszabb lett a vártnál, mivel ebben a rendszerben csupán a pillanatnyi teljesítmény a mérvadó. Az idén a szepsi gimnáziumban tíz érettségi tantárgy volt, melyek mindegyikéhez biztosítani kellett más iskolában tanító komisszióelnököt. Ez a gond az iskolák nyakába szakadt, mivel a tanügyi hivatal nem tudta megoldani, hogy olyan emberek kerüljenek a magyar iskolákba, akik nemcsak az adott tantárgyban járatosak, hanem magyarul is tudnak. Az iskolák egymás közötti megegyezése alapján javasolt elnököket azonban a hivatal is jóváhagyta. Az iskola igénybe vette a kassai magyar középiskolai tanárok, valamint helybeli szaktanárok segítségét. Sýkora Ilona igazgatónő új tapasztalatait az érettségi lezárultával megosztotta a harmadikos diákokkal és szüleikkel, hogy jövőre könnyebb legyen a megmérettetés szervezési részét lebonyolítani. (ervé, he, kzs)