Sztárcsinálók és -bálványozók

Bárhol megjelennek, öltözetük, sminkjük kifogástalan. Klipjeikben, koncertjeiken, interjúkon csak úgy tündökölnek a rivaldafényben. Ám ha néhanapján visszatekintünk az időben és felkutatjuk az énekeseket a sztárrá válás előtti időszakukban, meglepődünk. Ugyanolyan emberek, ugyanúgy élik hétköznapjaikat, mint bárki más. Nem kevés az olyan híresség sem, aki egyszerű, hétköznapi munkát végzett, és a vak szerencsének köszönheti mai sikerét. De mégis nagyobb annak az esélye, hogy valakire egy tehetségkutató versenyen vagy egy válogatáson figyelnek fel, amelyen keresztül különböző zenestúdiók szerződést kínálnak fel a szerencsés kiválasztottnak, persze nem kis összegért.

Embert próbáló folyamat

Ha a két fél megegyezik, akkor megkezdődhet a sztárrá formálás hosszú és embert próbáló folyamata. Ezt egyfajta főpróbának is nevezhetnénk a nagy bemutatkozás, debütálás előtt. Félig-meddig itt dől el, hogy a kiválasztott személy alkalmas-e a feladatra. Gyakran megesik, hogy egy ilyen átalakítás után egy teljesen új embert alkotnak. A jelölt zenetanárral és zeneórák sokaságával a lehető legtöbbet hozza ki tehetségéből. Külsejét úgy alakítják, hogy az éppen aktuális, menő trend semmi kifogásolnivalót ne találhasson rajta. Sajnos az is gyakran előfordul, hogy az egyes sztárok a tökéletes, csontsovány alak érdekében még a lehetetlent is megpróbálják elérni, ami gyakran akár életveszélyes is lehet. A készülő sztárok viselkedésén és beszédtechnikáján is csiszolgatnak. Ezután következik a bemutatkozó CD feléneklése és piacra dobása, ahol a „megcsinált” énekesből, ill. együttesből kihozzák a maximumot. A többi már csak azon múlik, hogy a pályája elején álló sztár elnyeri-e a hallgatóság tetszését.

A szerző a galántai Kodály Zoltán Gimnázium diákja.