Szimőn megszűnt a nulladik osztály

A szimői Jedlik Ányos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola egyike volt azoknak az alapiskoláknak Szlovákiában, ahol úgynevezett nulladik osztályt nyitottak a roma nemzetiségű gyerekeknek. Akkoriban az iskolának ez a döntése rendkívül pozitív visszhangot váltott ki a roma szülők körében. Anyagi fedezet híján azonban Szimőn ebben a tanévben már nem nyitottak nulladik osztályt.

Balogh Kálmán, a szimői alapiskola igazgatója elmondta, a nulladik osztály megszüntetésével mind a pedagógusokra, mind a roma gyerekekre több feladat hárul, ugyanis az első osztályos tananyag elsajátítása bizonyos alapvető ismeretek és készségek hiányában rengeteg nehézséggel jár. Sok esetben nyelvi problémákkal küszködnek a szimői roma nemzetiségű elsősök, mivel otthon elsősorban az anyanyelvüket használják. A megfelelő szintű nyelvtudás hiánya pedig magától értetődően megnehezíti a tanulás és természetesen a tanítás folyamatát is. A nulladik osztály működtetése több szempontból is hasznos volt, egyrészt segítette a gyerekek szocializációját, másrészt hozzájárult nyelvi problémáik leküzdéséhez. – fűzte hozzá az alapiskola igazgatója. Nemcsak a gyerekek tanulását, hanem a pedagógusok munkáját is megkönnyítette azáltal, hogy az első osztályos tananyagot részeire bontva tulajdonképpen két tanév leforgása alatt sajátíthatták el a tanulók. Mivel a hagyományos oktatási rendszerben kevesebb idő jut az előírt tananyag átvételére, gyakran előfordul, hogy a kis elsős nem tanul meg tökéletesen írni és olvasni. A gyerekeknek ezeket a hiányosságait a szimői alapiskolában ez év márciusától készségfejlesztő órákon próbálják bepótolni. A tervek szerint heti két órában foglalkoznának a tanítási órák után azokkal a diákokkal, akik számára gondot jelent az írás és az olvasás.

A nulladik osztály megszüntetése egyéb hátrányokkal járt. Mivel a roma gyerekek jelentős hányada nem jár óvodába, általában híján maradnak mindazon nevelésnek és iskolai életre való felkészítésnek, melyet az óvoda biztosíthatna számukra. Ezek a gyerekek nem eléggé felkészültek arra, hogy maradéktalanul eleget tegyenek az iskolai követelményeknek. Éppen ezért gyakran az alapiskola pedagógusára hárul az óvónő feladatainak elvégzése is. Ezek a többletfeladatok pedig megnehezítik a tanítók munkáját. (rv)

Nincs törvény az évfolyamra

Az iskolákban a nulladik évfolyam beindításával meg akarták és akarják oldani a gyerekek felvételét és felkészítését az alsó tagozatra. Ezek az előkészítők egyelőre csupán kísérleti jelleggel működnek, főként olyan településeken, ahol az átlagtól eltérően nagyobb számban élnek romák. Mivel a hatályban lévő közoktatási törvény nem rendelkezik az ilyenfajta előkészítőkről, jelenleg csak az oktatásügyi minisztériummal kötött szerződésük alapján nyithatnak az egyes alapiskolák alsó tagozatuk részeként nulladik osztályt. A készülő közoktatási törvény a tervek szerint már jogi szabályozás alá vonná a nulladik osztályok működtetését.