Sosem készíti el a feladatait

A kislányom állandóan letagadta, hogy valamilyen leckéje van. Nem akar tanulni, úgy tesz, mintha nem is létezne iskola. S mivel sosem készíti el a feladatait, állandóan rossz jegyet kap. Mivel bírhatnám rá, hogy tanuljon?

Jelige: Tanulási gondok

Először is utána kell nézni, hogy miért nem szeret tanulni. ĺgy volt ez mindjárt attól a pillanattól kezdve, ahogy átlépte az iskola küszöbét, vagy később kezdte ignorálni a leckéit? Ha később, akkor próbáljanak meg visszaemlékezni arra az időszakra, mi történt, vagy történhetett vele akkor otthon és az iskolában?

Összefügghet ez például azzal, hogy amíg kisebb volt, valaki mindig leült vele tanulni, ha nem volt bejegyezve a házi feladata, a szülő felhívott valakit az osztályból, és megérdeklődte, hogy mit kell leírni. A gyerek megszokta, hogy nem az ő gondja a házi feladat, az csak akkor létezik, ha a szülő mondja meg, hogy mit kell leírnia. Aztán lehet, hogy eljött az idő, amikor a szülő úgy gondolta, hogy már elég nagy ez a gyerek, miért is ülnék vele egész délutánokat, készítse el egyedül a feladatait. Ám a gyerek ennek éppen az ellenkezőjét gondolta: nem nyaggat senki, nincs feladat. Nem alakult ki benne a kötelességtudat.

Az is történhetett, hogy sok kudarcot szenvedett el, sok letolásban részesült, s ezt a következtetést vonta le belőle, ha úgyis mindig összeszidnak az elkészített feladatokért, akkor egyszerűbb le se írni őket. Kevesebb vele a gond, több szabad ideje marad, az eredmény pedig ugyanaz, mint amikor megszenvedi egy-egy feladat megoldását, leírását.

Utána kellene néznie annak is, hogy más feladataival hogy van, amiknek elvégzésével megbízzák? Azokat első hallásra megcsinálja? Más feladatok elvégzéséért meg szokta dicsérni? Ki szokta fejezni örömét, ha segít önnek teendői elvégzésénél? Egyáltalán van olyan élménye a gyerekének, hogy feladata elvégzéséért megdicsérték?

Mit csinál a gyereke abban az időben, amikor a leckéjével kellene foglalkoznia? Nem tűnt fel senkinek a családban, hogy ez a gyerek nem ír házi feladatot? Próbálták rendszerességre szoktatni? Kisebb korában odafigyeltek arra, hogy általában mindig ugyanabban az időszakban tanuljon. ĺgy könnyebben kialakul a napi program, s mindenki tudja a családban, hogy ő ilyenkor éppen házi feladatot ír. Ha viszont naponta változik az idő, amit az iskolára való felkészüléssel tölt, akkor neki is nehezebb ráhangolódnia a komoly munkára, s a család többi tagja sem figyelmezteti arra, hogy neki most tanulnia kéne. Elkedvetlenedését az is okozhatja, hogy sok kudarccal kellett már szembenéznie az iskolában. Nem szívesen tölti az ember idejét olyan dolgokkal, amiben folyamatosan kudarcot vall. Sokkal jobb olyasmikkel foglalkozni, amik örömet okoznak. Lehet, hogy a figyelmével van baj. Annyira szétszórt, hogy képtelen feljegyezni a feladatokat, s ha nincs feljegyezve, otthon úgy gondolja, hogy akkor nincs is feladat. Az is lehet a baj okozója, hogy feleslegesnek tartja a tanulást, úgy gondolja, hogy neki nincs, és soha nem is lesz szüksége ilyen tudásra, azért nem tanul, vagy lehet olyan barátnője, esetleg olyan baráti körbe tartozik, ahol éppen az a sikk, hogy bosszantsuk fel tanárainkat, esetleg a szüleinket azzal, hogy nem tanulunk. Vagy a haveri társaság úgy ítéli meg, ha kilógsz a sorból, leírod a házi feladatokat, akkor nem tartozhatsz közénk. Köztünk ilyen strébernek helye nincs. S ha a lánya jól érzi magát ebben a társaságban, s nem szeretne kegyvesztett lenni, inkább alkalmazkodik elvárásaikhoz. Nem kizárt az a lehetőség sem, hogy gyengébb értelmi képességekkel rendelkezik, s ezért nem tanul. Gondot okozhat neki az absztrakt gondolkodás, nem érti a bonyolultabb tantárgyakat, hézagos a tudása, nincs mihez kapcsolni az új magyarázatokat. Érthetetlen szöveget pedig szinte lehetetlen megjegyezni, nem lehet hosszabb időre elraktározni az agyban.

Ha otthon nem bukkan rá a baj okára, akkor feltétlenül vigye el a lányát pszichológushoz, remélem, ő majd segítségükre lesz.