Siker a fizikaversenyen

Pásztor Bálint, Tóth Beáta és Gyurász Pál eredményei igazolják, hogy Ipolyságon is vannak kiemelkedő tehetségekA szerző felvételeAz első osztályosok érték el a legnagyobb sikert, harmincnégy diákból a százdi Pásztor Bálint lett a legjobb, az ipolysági Tóth Beáta pedig szintén az élbolyban, a hatodik helyen végzett. Olyan „tehetséges gyerekekre vadászó” iskolák tanulóit utasították maguk mögé, mint a pannonhalmi Bencés Gimnázium, a tatai Eötvös József Gimnázium, a budapesti Szent István Gimnázium, a hazaiak közül a komáromi Selye János Gimnázium vagy a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium.

Ipolybalogi őstehetség

Remek eredménynek számít a negyedikes Gyurász Pál ötödik-hatodik helyezése. Az ipolybalogi őstehetség tizennyolc diák közül végzett az első harmadban, de mint elárulta, egy példát nem adott le. Mivel nem volt elégedett a megoldással, nem tisztázta le a példát, de a végén kiderült, a piszkozatán jó az eredmény. Pásztor Bálint harmincegy ponttal lett első, a második helyen végző versenyző huszonkét pontot kapott. Tóth Beáta pedig öt fiú után első lányként lett hatodik. Gajdács Mónika matematika-kémia szakos és Petrezsél Zsuzsa matematika-fizika szakos tanárnők elmondták, nehéz verseny volt, igényes feladatok voltak, csak a tananyaggal foglalkozó diákoknak komoly nehézséget okozhattak.

Versenykarrier

A diákok szerint a fizikafeladatok jóval könnyebbek voltak, mint a matematikai rész, ezt a szervezők is elismerték a végén. Tóth Beáta inkább a matematikát szereti, de nem kerüli a fizikaversenyeket sem. Pásztor Bálint már az alapiskola felső tagozatán fölhívta magára a figyelmet kiemelkedő eredményeivel a járási és kerületi matematika olimpiákon, bevallása szerint a matematikával kezdődött a „versenykarrier”, de a fizikát is nagyon megszerette, most már nem tudna választani. Ennek az eseménynek az volt az érdekessége a diákok számára, hogy először vettek részt olyan versenyen, ahol a két tantárgyban elért eredmény együtt lett értékelve. Pásztor Bálint jobban szereti a teszteket, de „ez se rossz, lehet sokat írni, hátha valami bejön”, hiszen itt részeredmények is számítanak.

Tóth Beáta szerint bár lehet, hogy könnyebb egy tesztet megoldani, ott több a feladat. Gyurász Pált maga a megoldás nem érdekli annyira, az izgalom a fontos számára, vajon jó-e, vagy nem a levezetés. Kétszer másfél órát kaptak a három-három feladatra a diákok a meghívásos versenyen, melyre először invitálták meg az ipolysági gimnáziumot. „Két versenyzőt lehetett minden évfolyamból benevezni, s ez főleg az első osztályban volt nehéz, hiszen a huszonnyolc diákból hatan kiemelkedő képességű matematikusok. Szuchetka Mária maradt le a versenyről, mert Bálint legelsőnek jelentkezett, Bea és Marika, az örök riválisok pedig megegyeztek, ki képviselje az iskolát” – mesélte Gajdács tanárnő.

60 példa havonta

Pásztor Bálint szerint minden példa érdekes, de régi ismerősként foghatott neki egy „jéghegyes” feladatnak, mely az olimpiák kedvelt feladványa. Gyurász Pál elpanaszolta, hogy nem volt csillagászati feladat a fizikai részben, ezzel szemben volt elektromosság, amit nem kedvel, és a „tükrökkel” is meglepték, amit akkor még nem vettek. Petrezsél Zsuzsa hangsúlyozta, nagyon sok munka van például Pásztor Bálint eredménye mögött, csak fizikapéldából havi negyven-hatvanat old meg. A két tanárnő vezette, matematika-fizika szakkört, harmincöt diák látogatja, ők az órán unatkoznának, ha nem kapnának pluszfeladatokat. Meg kell említeni még a másodikos „kémikus” Polyák Gábort és a sokoldalú tehetségű harmadikos Matyó Anettet, aki a maga évfolyamában a középmezőnyben végzett.