Sehol nem láttam ennyi megértő embert

A múlt hét szerdán megjelent interjúra beérkezett két hozzászólás, az olvasók szerint Amerika nem annyira az álmok országa, mint amennyire ez első pillantásra tűnik.

Tibi hozzászólása: Az amerikaiak jól tudnak kommunikálni, dumcsizni, és tudják hogyan kell udvariasan viselkedni. Ennyi, nem több. Én már vagy 4 éve dolgozom egy amerikai szoftvermulti egyik nyugat-európai részlegén, sok amerikai kollégám (is) van, és csak ezt tudom mondani.

Bár amikor idekerültem, én is eleinte ilyen rózsaszínűen láttam a dolgot. Idővel azonban rájön az ember, hogy a világ mégsem fehér hanem inkább szürke ... Először is, a mosoly az amerikai kultúra szerves része. Csakhogy végképp nem őszinte. Pl. az amerikai cégeknél mindennapos dolog, hogy egy szerencsétlent az amerikai menedzsere mosolyogva behív az irodájába, és közli vele, hogy két órája van a csomagolásra, mert ki van rúgva ... Mosolyogva! A külföldieket NEM szeretik, bár igaz, hogy NEM IS gyűlölik. Egyszerűen hasznot látnak bennük. Humánusnak sem humánusok, még annyira sem, mint mi. Ha nincs tudásod, nem értesz a dolgokhoz tényleg nagyon jól, akkor el vagy veszve, kiméletlenül elintéznek. A hibázáshoz az ún. zéró tolerancia elve érvényesül, ami ugye szintén nem fair, mert csak egyszerű emberi lények vagyunk, s nem hibátlanul működő szuperteremtmények, és ugye nem születünk mindnyájan kellően magas humán/matematikai intelligenciával sem. És még sorolhatnám, és még sorolhatnám ...

Gabi hozzászólása: Egyetértek. Az amerikaiak túl magas lovon ülnek ahhoz, hogy más kultúrak után érdeklődjenek, nagyon is megfelel nekik a hamburgert majszoló és akciófilmeket bámuló életmód. Europát annyira ismerik mint a Hold sötét oldalát. Ami pedig a „mások” kifejezést illeti, Amerikában mindenki más. Az angolok, franciak, spanyolok kiméletlenül bántak az őslakosokkal, kegyetlenül pusztították őket, hogy ők ott a lábukat megvethessék. Senki sem idegenebb a most ott élőknél.