Rosszul időzített követelések

A kötet kapcsán annak társszerkesztője, Viktor Nižňanský, a M.E.S.A. 10 makrogazdasági és szociális elemző központ igazgatója, a reform volt kormánybiztosa arról nyilatkozott lapunknak, milyen volt a szlovákiai magyarság, az MKP és a magyar kérdés szerepe a reform során. „Az MKP nagyban támogatta a közigazgatási reform folyamatát, s azt hiszem, ez teljesen logikus és helyes is, mert a kisebbségi problémák helyi és kerületi szinten éppen a hatáskörök és az anyagiak decentralizációjával oldhatók meg a leghatékonyabban. Ezeken a szinteken sokkal jobban érvényesülnek a kisebbségi vélemények is. Nemcsak az etnikai kisebbségekre gondolok, hanem a lakosság más csoportjaira is” – szögezi le Viktor Nižňanský. A regionális szintű érdekérvényesítés terén ugyanis szerinte az egyes közösségek, így a kisebbségek politikailag is nagyobb súllyal jeleníthetik meg a céljaikat. „A saját közösségükön belül határozhatnak az ügyeikről, mert ott más a szavazatuk súlya, mint ha országos szinten oldják meg a kérdéseket. Ebben a tekintetben logikusnak tartom az MKP hozzáállását, s valóban támogatta az általunk javasolt megoldásokat” – mondja a reform koncepcióját kidolgozó Nižňanský. Azt azonban megjegyzi, hogy az MKP Komárom megye létrehozására vonatkozó terve a reform kimenetelét szerinte inkább kedvezőtlenül befolyásolta. „Amiatt vagyok egy kissé szomorú, hogy az MKP egy meghatározott – s szerintem nagyon nem megfelelő – pillanatban felvetette Komárom megye tervét. Ezzel ugyanis egyfajta érvet adott az SDĽ-nek és az SOP-nak, amely pártok határozottan kezdték állítani, hogy a területi felosztásban semmiféle változást sem akarnak. Kezdettől világos volt, hogy az MKP kezdeményezése nem megy át a parlamentben, nem kapja meg a szükséges parlamenti többséget” – nyilatkozza a M.E.S.A. 10 igazgatója. Logikusnak tartja, hogy az MKP az őszi választások után újra napirendre szeretné tűzni a területi felosztás megváltoztatásának kérdését. „Ám annak alapján, amit Bugár Béla úr, az MKP elnöke mondott, vagyis hogy nem Komárom megye lesz, még jobban fájlalom, hogy ilyen átgondolatlanul álltak elő a követeléssel és három-négy értékes hónapot vesztettünk, amikor a kormány kétszer döntött a nyolcas modellről a tizenkettesre való áttérésről” – vélekedik Nižňanský. Kérdésünkre, ezzel közvetve azt állítja-e, hogy a tizenkettes modell az MKP követelése miatt bukott meg, a volt kormánybiztos nemmel válaszol. „Akkor a légkör alkalmasabb volt arra, hogy a tizenkettest elfogadják, de az MKP-nak ez a viszonylag egyértelmű állásfoglalása arra buzdította az SDĽ-t és az SOP-t, hogy úgy viszonyultak a kérdéshez, ahogyan viszonyultak” – idézi a maga szemszögéből. „Végül aztán megtaláltuk az MKP-val a közös megoldást, s ők április elején támogatták a tizenkettes modellt a kisebb módosításokkal, csak kár volt – s most nem nyomozom, kinek volt a hibája, mert valamilyen módon mindannyian okozói vagyunk ezeknek a hibáknak –, hogy akkor nem voltunk hajlandók gyorsabban kompromisszumra jutni. Közben kialakult az a légkör, amelyben az SOP és az SDĽ a HZDS-szel együtt a kormány törvényjavaslata ellen szavazott” – vélekedik a közigazgatási refrom egyik kulcsmozzanatáról Viktor Nižňanský.