Nagyon sok múlik az alapiskolán is

A komáromi Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium szerencsés helyzetben van: évről évre lehetősége nyílik, hogy válogasson a jelentkezők közül. Idén 128-an adták be felvételi kérelmüket, azonban csak 96 diák számára volt hely. „Magát a felvételt éppen ezért természetesen a vizsgák eredményétől tettük függővé. Ennek ellenére a mi gimnáziumunkban sem, kellett valamennyi jelentkezőnek felvételiznie. Azokat vettük fel felvételi vizsga nélkül, akik az alapiskolában kimagasló eredményeket értek el a különféle tanulmányi versenyeken, például járási első helyezetteket. Harmincöt diák esetében a tanulmányi vetélkedőkön és versenyeken elért eredmények voltak a meghatározók. Az alapiskolából hozott érdemjegy önmagában nem volt elegendő. A vizsgamentesség feltétele, hogy a jelentkezőnek valamely járási szintű tanulmányi vetélkedőn az első nyolc hely valamelyikén kellett végeznie, és kitüntetéssel kellett megfelelnie az alapiskola utolsó évében.” – közölte Andruskó Imre, a komáromi gimnázium igazgatója. „A gimnáziumba jelentkező leendő középiskolások tudásszintje minden évben eltérő. Sok függ attól is, hogy melyik alapiskolából érkeznek” – fűzte hozzá az igazgató.

A kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskolába jelentkezők közül senki sem mentesül a felvételi vizsga követelményeinek teljesítése alól – mondta el Hlavács Mária, az intézmény igazgatóhelyettese. „Kíváncsiak vagyunk ugyanis, hogy mire képesek a leendő diákjaink. Még a hozott érdemjegyük alapján a legjobbaknak számító jelentkezőket is felvételiztetjük, nem teszünk kivételt senkivel sem.” – fűzte hozzá az igazgatóhelyettes. Bár az ipariban a viszonylag kevés jelentkező miatt csupán 80%-os az osztályok telítettsége, valamennyi leendő iparistának felvételiznie kell, senkit sem vesznek fel csak azért, hogy nagyobb legyen az osztálylétszám. Tartanak viszont második felvételi fordulót, a központi szabályozás értelmében június 11-én. Hlavács Mária szerint mindenkinek bizonyítania kell, a hozott érdemjegy önmagában nem elegendő. Erre azért is szükség van, mert bizonyos esetekben lényeges különbség mutatkozik a hozott érdemjegy és a felvételi vizsgán elért eredmény között. Szinte egyénenként különbözik, hogy mennyiben fedi az érdemjegy a jelentkező valódi tudását a felvételi tárgyakból.

A kassai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban a jövő tanévre 90 diákot vettek fel, közülük 60-at a felvételi nélkül, mivel tanulmányi átlaguk megfelelt az előírt követelményeknek – árulta el a középiskola igazgatója, Reiter Géza. „A diákjaink valós tudásukról belépő felmérők segítségével adnak számot. Az így szerzett érdemjegy általában azonos, vagy csaknem egybevág a hozott osztályzattal. Egyébiránt alapiskolánként változó, hogy mennyire fedi az érdemjegy a tudásszintet” – fűzte hozzá az igazgató. (ervé)