Miért félsz a vizsgától?

A legelkeserítőbb a helyzet a tanulmányok első félévében – állapítja meg mérnökhallgatókkal végzett kutatásában Roney Steve, a McMaster University munkatársa, aki a mérnöki tudományok szaklapjában hozta nyilvánosságra vizsgálatának adatait.

Mi a gyenge teljesítmény oka?

Az első félév komoly kihívás a felsőoktatásban. Jelentős mennyiségű információt zúdítanak a jelöltek nyakába, új társakkal és új helyszínen kell megküzdeni a bennmaradás lehetőségéért, nem csak az amerikai diákoknak. Az oktatók általános tapasztalata, hogy az órai keretek között jól teljesítő hallgatók a dolgozatok vagy évközi vizsgák során néha meglepően alacsonyszintű teljesítményt mutatnak. A tanárok ilyenkor rutinszerűen a diáktanácsadókhoz küldik a halvány eredmények miatt veszélybe került hallgatót, és azt tanácsolják, csiszolja tanulási készségeit.

Roney professzor arra volt kíváncsi, hogy a felsülések hátterében milyen tényezőkre kellene jobban odafigyelni. Van-e esetleg olyan közös személyiségjegyük a gyengébben teljesítőknek, ami magyarázza a gyenge teljesítményt. Esetleg megragadható-e a vizsgaszorongás valamilyen pontos mérőeszköz segítségével? Van-e a tanulási készségek és stratégiák mellett más ok vagy magyarázat a felsülések hátterében? Végül: mit tehetnek a hallgatók és az intézmények, hogy változzon a helyzet.

A vizsgaszorongás háttere

A vizsgaszorongás sok tényező eredőjeként születik és marad fenn. A tanulási stratégiák és készségek hiányosságai, az önértékelés csorbái, a rövid távú következményektől való félelem és a távoli jövő várható következményei miatti aggódást, a problémamegoldó készség fejletlensége és a kihívások vállalásának hiánya is hozzájárulhat a rossz eredményekhez. Roney professzor eredeti feltevése szerint a mérnökhallgatók esetében különösen e két utóbbi tényező lehet kritikus, hiszen a számonkérések során problémahelyzetek megoldását kell bemutatni, legyen az egy tervezés vagy matematikai probléma megoldása.

Tényleg nem fog sikerülni…

A vizsgálati eredmények érdekes összefüggésre mutattak rá. A tanulási stratégiák vagy a kérdőívek segítségével felmért problémamegoldó képesség nem állt szoros kapcsolatban a vizsgakudarcokkal. Azok is teljesíthettek gyengén a számonkérés során, akik a két említett tulajdonságban jeleskedtek. A vizsgakudarcok jó előjelzőjének bizonyult, ha valaki gátló szorongásról számolt be a nehéz helyzetekkel összefüggésben, ráadásul kifejezetten aggódott a rossz jegyek vagy az év végi/félév végi zárójegy alakulása miatt.

Nem érdemes aggódni

A vizsgálat egyik fontos tanulsága, hogy feleslegesen rontod a teljesítményed, ha olyan dolgok miatt aggódsz, amelyek felett nem gyakorolhatsz befolyást. Az, hogy a vizsgalapon milyen kérdésekkel szembesülsz, nehezen bejósolható. Előre aggódni amiatt, hogy úgysem tudod megoldani, és kútba esik minden további terved, a jövőbeni sikeres állásod stb. lehetősége – kicsit túllő a célon: nevezetesen azon, hogy a konkrét kérdésekre, a vizsga során valamilyen használható megoldást kiötleni. Még akkor is, ha ahhoz helyben kell felfedezned a relativitás-elméletet. A nagy hajrá stresszét csökkentheted, ha előrehozott vizsgákat teszel: akkor és annyi megmérettetést vállalsz, amire késznek érzed magad. (f)

A megoldás: stresszoldás

Már az is segíthet, ha gondolatban barátkoztak a hallgatók a vizsgahelyzettel és stresszoldó tréningcsoportban vettek részt. A foglalkozás keretében heti egy-két órában lazító gyakorlatokkal, meditációval foglalkoztak, és fokozatosan csökkentették a félelmet, ami a vizsgahelyzetekhez tapadt a korábbi iskolás évek tapasztalatai alapján. Megtanulták azt is, hogyan kezelhetik a stressz okozta feszültséget, és különféle stratégiákkal ismerkedtek, amik az életvezetést teszik egyszerűbbé.