Melyik a legrövidebb életű gerinces állat

Van elképzelésed arról, hogy melyik lehet a világon a legrövidebb életű gerinces? Ezt, persze, nem lehet csak úgy kitalálni, hiszen a tudósoknak is sok-sok fejtörést okozott. Ráadásul az eddig igaznak hitt elmélet nemrégiben dőlt meg, vagyis azt a gerinces állatot, amelyet eddig a legrövidebb életűnek gondoltak, megfosztotta trónjától egy másik...

Ugyanis ausztrál kutatók megfigyelései szerint egy apró, a trópusi övi korallzátonyok közt élő halfaj mindössze 8 hétig él, s ezzel mintegy 20 nappal előzi meg a korábban ismert csúcstartót. Mindeddig egy – az egyenlítői Afrika időszakosan feltöltődő tavaiban honos – alfajról (Nothobranchius furzeri) tartották azt, hogy két és fél hónapos életével a legrövidebb ideig élő gerinces faj. Nemrég azonban kiderült, hogy egy apró gébfaj még rajta is túltesz: az Eviota sigillata egyedei természetes módon átlagosan 59 napos korukban pusztulnak el. A kutatásban kulcsszerep jutott a halak fülkövecskéinek. Ezek a fák évgyűrűihez hasonlóan dokumentálják az állat életkorát: a fülkövecskéken napról napra újabb ásványianyag-réteg épül föl. Ez az információ segítette az ausztráliai James Cook Egyetem kutatócsoportját a Nagy-korallzátonyon élő gébfaj egyedeinek kormeghatározásában.

Ennek az állatnak azonban nemcsak az élettartama rendkívüli: a nőstény mindössze 25 napig tartó termékeny életszakasza során csupán háromszor képes ikrát rakni, ami egyedenként összesen körülbelül 400 ivadékot jelent. Ikrarakás után a hímek uszonyukkal legyezik az ikrákat, ezzel biztosítva számukra az oxigéndús vizet. Kikelés után a lárvák három héten át lebegnek az óceán vizében, majd megtelepszenek a korallszirtek egyikén, újabb tíz nap elteltével pedig már készek is a párzásra, s a kör kezdődik elölről. A korábbi csúcstartó, a Nothobranchius furzeri esetében érthető, mi kényszeríti a fajt a különlegesen rövid életciklusra: az ikrákat még azelőtt le kell rakniuk, mielőtt a száraz évszak beköszöntével kiszáradnak, és eltűnnek a faj életterét adó tavak. De vajon mi az oka annak, hogy a korallszirteken élő halfaj ilyen sietve éli életét?

A kutatók azt figyelték meg, hogy a legkisebb testű és legrövidebb életet élő gerincesek nagy része a korallszirtek között élő halfajokból kerül ki. Az „élj gyorsan, halj ifjon!” stratégia egyik lehetséges magyarázata, hogy a korallszirtek apró halai állandó ragadozóveszélyben élnek. A napi halálozási arány a vizsgált gébfajnál 2–8% körül mozgott, ami igen szigorú feltételeket szab az állatok számára. Te sem lennél a helyükben, igaz? (n)