Legyél kemény, mint a vaj!

Bódis Kriszta nem a levegőbe beszél – éveket töltött romatelepeken, interjúkat és dokumentumfilmeket készített roma és nem roma prostituáltakkal, olyan helyekre is elmenet, melyek még a tévéképernyőn keresztül is megrémítik az embert. Kemény vaj című regényében egy romatelepen született lány meséli el életét, mely prostitúcióval, vérfertőző kapcsolattal, korrupcióval terhes.

Ilyen regény talán még nem született magyarul. Bódis Kriszta könyve valóban olyan dolgokat ír le, melyeket írójuk saját életében tapasztalt meg – nem véletlen tehát, hogy többen máris remekműként aposztrofálják a művet. A romatelep, ahol a regény nagyobb része játszódik, egy közelebbről nem meghatározott nagyváros mellett fekszik. Egy biztos – ez a nagyváros nem Budapest – az itteniek vágyainak netovábbja ugyanis feljutni a városba. Más szóval kultúrálódni, ahogy azt a regény főhősének apja mondja. Ahogy a főszereplő meséli a regényben:

„Amikor apám arra céloz, hogy itten nem jó élet megyen, akkor rákezdi, hogy tanulni, tanulni, a kultúra, mer nem igaz az, hogy így kell élni, ti is tehettek róla, mer dolgozni azt nem akartok, és higgyétek el nekem a kultúra a legfontosabb, a munka, a tanulás, ha föl akartok zárkózni, mer aki akar, annak megyen, és mintha röfögne. Egy szekrénnyi varacskos disznó, de elképesztő, hogy emberben az milyen. Miután megerőszakolja a lányokat, ül az ágy szélén és szipogva sírdogál.”

A regény nagy erénye, hogy a főszereplője nem szánalomra méltó – nem kell lenéző sajnálattal olvasnunk kalandjait, és megaláztatásai sem alázzák meg őt a mi szemünkben. Valamiképpen, az írás révén, folyamatosan felülemelkedik minden eseményen, és minden szereplőn. Még Szellin, a Pestről jött újságírónőn is, aki felületesen próbál eligazodni a romatelep éltében. Végül azonban csak a polgármester és a helyi roma vezetők főként anyagi és presztízs okok által vezetett vitáját látja. Korrupció, felszínes hírverés és vádaskodás – mely mögött a telep valódi problémái nemhogy orvoslást nem nyernek, de még csak mélységükben meg sem értetnek. Mindeközben Tulok tovább hitegeti a lányokat a pesti „karrierrel”, majd a többi lányfuttatóval együtt mesterien zsarolják őket. Olyan pszichológiai mélységek nyílnak itt meg, melyek sok olvasó számára ismeretlenek.

A lány, aki a regény főszereplője, és a történet szerint naplót vezet (ez lenne a regény), nyíltszívű, intelligens, és szeret olvasni, ám a helyesírással akadnak problémái. Ennek nyoma a regényben kissé zavaró – néhol feleslegesnek tűnik a sok helyesírási hiba, mely nem mindenhol kelt autentikus hatást. Néhol nagyon is kilóg a lóláb: egy író szándékosan ír helytelen mondatokat rossz helyesírással. Ugyanakkor sokszor szépen oldja meg Bódis ezt a rendkívül nehéz feladatot. A lányfuttatással, emberkereskedelemmel és sok iszonyú kemény dologgal teli regényben Sári nagymama képviseli a fenntartások nélkül pozitív oldalt. Sári nagymama ugyanis minden külön megjegyzés nélkül, önmagáért szerette a főszereplőt, az ő kedvenc unokáját – és erre a szeretetre, erre az emlékre szüksége is van a főszereplőnek, hogy „ne kattanjon be”, mint az Édes Anna.

A regény egyik legfontosabb vonulata, ahogyan a romák és nem romák értetlenségét ábrázolja. Egyikük sem érti, miről is beszél a másik, mindkét életnek megvannak a maga törvényei, melyek a másik számára érthetetlenek. Erről is személyes ismeretei vannak Bódisnak, hiszen a hagyományos roma törvénykezésről is készített dokumentumfilmet, melyet a Magyar Televízió is vetített. Ennek az értetlenségnek egyik kulcsjelenete, amikor az egyik prostituált a rendőrségen tesz vallomást. Meséjét azonban jó szándékú értetlenség fogadja a kihallgató rendőrnő részéről. Amit vallomásként leír, és ami valóban elhangzik, az sok mindenben azonos – a lényeg azonban elvész belőle. És akkor az olvasó gondolkodhat: van-e igazság egyáltalán.

Bódis első verses kötete, a Mind csak idegenyebb úgy című is komoly írói tett volt, ám ezzel a regénnyel vált valóban íróvá, akire oda kell figyelnünk. Regénye talán kissé hosszú, ám megéri az olvasást. (s)

(Bódis Kriszta: Kemény vaj, Magvető Kiadó, 2003)