Kossányi Napok Szentpéteren

MIRIÁK FERENC

A rendezvénysorozat megnyitása és Kossányi József szobrának megkoszorúzása után diák-tanár-szülő tollaslabdaversenyre került sor az alapiskola tornatermében. Másnap húsvétváró kézműves foglalkozást tartottak az alapiskola folyosóján. Ezt követte a hagyományos asztalitenisz-verseny a helyi és környező iskolák diákjai számára. Hagyományosan a rendezvénysorozat zárónapján tartották meg a Kossányi Szavalóversenyt és a műveltségi vetélkedőt. A Kossányi Napok ünnepi kultúrműsorral ért véget a helyi kultúrházban, amelyen megjelent többek között Kossányi József lánya, Kossányi Katalin is.

Dr. Bukovszky János igazgató ünnepi beszédében elmondta: immáron 10. alkalommal ünneplik meg az iskola névfelvételét és vele együtt névadójuk születésnapját. Minden intézmény számára fontos, hogy megemlékezzen jeles napjairól, hiszen ilyenkor számba veheti az elmúlt év történéseit. Beszélt az intézményről, a hitvallásról és arról, milyennek szeretné látni végzős diákjaikat. „Kossányi Józsefről tudnunk kell, mindent megtett azért, hogy a felvidéki magyar közösség megmaradjon szülőföldjén magyarnak – hangsúlyozta Dr. Bukovszky János. – Ezért nekünk is meg kell tennünk mindent, hogy a szülők, a diákok és az itteni közösség érezze, érdemes anyanyelvű magyar iskolát választani, hogy intézményünk képes a diákjait úgy felkészíteni az életre, hogy később sikeresen vegyék az akadályokat a középiskolákon, főiskolákon és az életben. Hiszem és vallom, hogy intézményünk biztosítani tudja az előbb említetteket, és az iskolánkból kikerülő diákok tudással vannak felvértezve, megállják helyüket szülőföldjükön és a nagyvilágban. Ennek bizonyítékai az országos felméréseken és versenyeken évről évre ismétlődő kimagaslóan jó eredményeink, és az iskolánkat kijáró diákokról kapott pozitív visszajelzések. Mai globalizált világunkban, ahol szinte minden a pénz körül forog, nem nagy divat a szülőföld megbecsülése. Nekünk mégis mindent meg kell tennünk, hogy diákjaink szeressék ezt a földet. Céljuk mindig az legyen, hogy a megszerzett tudást maguk és az itt élő emberek hasznára, az itteni vidék felvirágoztatására használják fel.”

Kossányi sosem felejtette szülőföldjét. Verseiben rengetegszer előbukkan vágyakozása szülőföldje után és az iránta érzett szeretete. Bár rengeteg megpróbáltatáson megy keresztül, és kénytelen elhagyni szülőföldjét, a vágyakozás, hogy hazatérjen és a hiányérzet, hogy nem láthatja a szeretett vidéket és a benne élő embereket, egész életén keresztül elkíséri.

A kultúrműsorban felléptek a Kossányi Szavalóverseny győztesei és a Kossányi József Alapiskola és Óvoda diákjai. Az ünnepségsorozat befejezéseként a Csavar Színház (Gál Tamás és Bodonyi András) Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon című darabját adta elő.