Kevesebb a képesítetlen tanerő

A speciális iskolákban van a legtöbb képesítetlen tanerőSomogyi Tibor illusztrációs felvétele Az oktatási minisztérium rendeletben határozta meg a pedagógusi alkalmazottak szakmai és pedagógiai alkalmasságára vonatkozó követelményeket. Ennek alapján az alap-, a közép- és a speciális iskolákban csak a felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógusok számítanak képesített tanerőnek. A művészeti alapiskolák és az óvodák tanítói, illetve nevelői, valamint a szakképzés gyakorlati részét felügyelő pedagógusok számára elegendő a teljes középfokú végzettség, hogy a képesítettek körébe tartozzanak. A szlovákiai közoktatási intézmények pedagógusi alkalmazottainak az oktatási minisztérium felkérésére készült legutóbbi felmérések alapján mintegy 13%-a képesítetlen munkaerőnek számít. A legroszszabb helyzet a speciális iskolák esetében tapasztalható, ahol csaknem 40%-os a képesítetlen tanerő aránya. Ezzel szemben a gimnáziumokban a gyakorló pedagógusok csupán 4%-a nem rendelkezik a tanításhoz szükséges megfelelő végzettséggel. Vannak olyan járásaink Szlovákiában, ahol az alapiskolák alsó tagozatain tanító pedagógusoknak több mint a fele képesítetlen. Az 1998-as adatokhoz mérten a speciális iskolákban 13,3%-kal, a művészeti alapiskolákban 9,8%-kal, az alapiskolákban 8%-kal, a szakközépiskolákban pedig 8,2%-kal nőtt a képesített tanerő aránya. Csökkenő tendencia semelyik iskolatípusban sem figyelhető meg.

Elégedettségre mégsem lehet okunk, ugyanis bár a számok önmagukért beszélnek, sem a szülőknek, sem az iskolaigazgatóknak nem állhat érdekében, hogy még ha elenyésző számban is, de képesítetlen pedagógusok oktassák a gyerekeket. Ha figyelembe veszszük a szlovákiai oktatásügy jelenlegi helyzetét, aligha reménykedhetünk abban, hogy a közeljövőben csak megfelelő képesítést szerzett pedagógusok tanítanak majd a hazai iskolákban. Egy szemléltető példával élve, senki sem örülne annak, ha a kórházakban a műszaki karbantartók segédkeznének az ápolónővéreknek, amint azok műtik a beteget. Persze ez túlzás, mégsem vélekedhetünk úgy az iskolákról, hogy azok gyermekmegőrzők, és mindegy ki foglalkozik a gyerekekkel, míg a szülő munkahelyén tartózkodik.

A probléma mielőbbi megoldást kíván. A legfőbb gondot az jelenti, hogy a megfelelő képesítést szerzett pedagógusjelöltek közül sokan sosem kezdenek el tanítani. Éppen ezért az iskolaigazgatók is egyfajta kényszer hatására cselekednek, amikor képesítetlen tanerőt alkalmaznak. A probléma mélyebb gyökere abban van, hogy a pedagógusjelöltek számára nem tűnik eléggé vonzónak a tanári pálya, nem látják terveik megvalósulására alkalmas terepnek az iskolát. A pedagógusok alulfizetettek, és ami legalább akkora problémát jelent, meglehetősen alacsony a társadalmi megbecsülésük. Az iskolaigazgatók kénytelenek képesítetlen tanerőt felvenni az oktatási intézményekbe, ha azt akarják, hogy legyen elég gyakorló pedagógus. Egyes becslések szerint a tanár szakos egyetemisták és pedagógiai főiskolások csupán egynegyede tervezi, hogy valaha is pedagógusként helyezkedik el. Ezzel szemben Milan Ftáčnik lemondott oktatási miniszter egy korábbi sajtótájékoztatóján azt a meglepő adatot közölte, hogy a tanár szakos egyetemisták kétharmada kezd el tanítani a felsőfokú tanulmányai befejeztével. Többségük azonban csakhamar pályaelhagyóvá válik – fűzte hozzá.

A félreértések elkerülése végett fontosnak tartjuk leszögezni, hogy számos kiváló pedagógiai érzékkel rendelkező egyén lehet azok között, akiket a megfelelő végzettségük hiányában képesítetlen tanerőként tartanak számon. Ugyanígy előfordulhat az is, hogy pedagógusi diplomájuk ellenére is alkalmatlanok némely tanítók és tanárok a diákok okítására és nevelésére. Kétségkívül, mindhárom félnek, tehát a pályaelhagyó pedagógusoknak, a gyermekeikért komolyan aggódó szülőknek és a kényszerhelyzetben lévő iskolaigazgatóknak is igazuk van. A probléma hatékonyan csak abban az esetben volna kezelhető, ha elegendő pénz jutna az oktatásügy valamennyi részterületének finanszírozására, ha az iskolák képesek volnának megtartani a képesített munkaerőt és meg tudnák győzni a pedagógusjelölteket, hogy még mindig érdemes tanítani.

Az iskola típusa Tanórák száma A nem szakos által letanított tanórák száma

Alapiskola alsó tagozata 77 022 15 517 (20,1%)

Alapiskola felső tagozata 494 097 111 042 (22,5)

Gimnázium 121 109 5648 (4,7%)

Szakközépiskola

Általános tantárgyak 88 556 876 (7,5%)

Szaktantárgyak 92 848 6892 (7,4%)

Szaktanintézet

Általános tantárgyak 67 542 8905 (13,2)

Szaktantárgyak 194 817 19 100 (9,8)

Speciális alapiskolák 4110 1026 (25,0%)

Speciális középiskolák

Általános tantárgyak 3743 827 (22,1%)

Szaktantárgyak 13 691 2394 (17,5%)