Hülye vagy hüje?

Egyelőre nem bizonyított, mindenesetre érdemes elgondolkodnunk, hogy hatással van-e a diákok helyesírására a rövid szöveges üzenetekben általuk alkalmazott, az esetek többségében hevenyészett írásmód. A kérdés joggal tűnhet indokoltnak, hiszen a gyerekek körében napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend a mobiltelefonok rövid szöveges üzenetküldő szolgáltatása, közkedveltebb nevén az SMS. Becslések szerint a világban naponta mintegy háromnegyed milliárd rövid szöveges üzenetet küldenek. Mivel egy üzenet legfeljebb 160 írásjegyet tartalmazhat, továbbá maga az írás is időigényes művelet, a felhasználók, köztük a gyerekek sajátos írástechnikára, nyelvhasználatra kényszerülnek. Ennek egyik legfőbb jellemzője a rövidítés, a táviratosság. Az sms-t küldők előszeretettel fogalmaznak jelzésszerűen, rövidítik le a szavakat, mert a rövid üzenetekkel időt és pénzt takarítanak meg. Ugyanakkor megértési nehézséget nem okoz a rövidítés, hiszen általában egymást jól ismerő felek értekeznek az sms segítségével. Az új távközlési móddal kapcsolatos jelenségekre rámutatott Balázs Géza neves magyarországi nyelvész is, aki megállapította, a rövidség követelményével szemben áll az ugyanazt a hangot jelölő kétbetűs, éppen ezért pazarló ly és az egybetűs j, helyesírási szabályoknak megfelelő használata is. A takarékosság igénye egyértelműen a j betűnek kedvez. Mivel a ly és a j helyes használata sokaknak jelent problémát, és az sms-helyesírás is terjeszti a ly nélküli formákat, a hasonlóságokból adódó tévesztések száma vélhetőleg gyarapodni fog. Mindez arra utal, hogy a technikai fejlődés valóban hatással bír a nyelvhasználatra, így a helyesírásra is. A gyakorló pedagógusok megfigyelései azonban ennek részben ellentmondanak. Szvorák Zsuzsanna, füleki gimnáziumi tanár tapasztalatai szerint, formális környezetben, tehát tollbamondás írásakor a diákok egyelőre sokkal jobban teljesítenek, nagyobb sikerrel és eredményességgel alkalmazzák a helyesírási szabályokat, mint spontán helyzetben, például sms-ek írásakor.