A francia nemzetgyűlés bizottságainak többségét Macron-párti képviselő vezeti, Le Penék egyet sem kaptak

A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében. A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, és a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a nemzetgyűlésben, de ennek ellenére egyetlen bizottsági elnöki tisztet sem tudott szombaton megszerezni, míg az előző nemzetgyűlésben két bizottságot is Marine Le Pen pártjának képviselői vezettek.  

A második fordulóban az élen a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, és 193 mandátuma van az eddigi 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, és 168 képviselővel rendelkezik.

Míg a Macron-párt hat, a baloldal két bizottsági elnökséget kapott, köztük sikerült megtartania az egyik legfontosabbnak számító pénzügyi bizottságnak a vezetését, amelynek elnöke továbbra is a radikális baloldali Engedetlen Franciaország képviselője, Eric Coquerel lesz. A Nemzeti Tömörülés ennek a bizottságnak a vezetését szerette volna megszerezni.

A parlamenti új erőviszonyokat már az is jól tükrözte, hogy csütörtökön a képviselők újraválaszották a nemzetgyűlés elnökének az államfői táborhoz tartozó Yael Braun-Pivet-t, miután Emmanuel Macron államfő centrista pártszövetsége megállapodást kötött a választások negyedik helyén végzett jobbközép Köztársaságiakkal, akik a Köztársasági Jobboldal nevet vették fel az újjáalakult nemzetgyűlésben. A frakció 47 képviselővel rendelkezik.

Az előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz, s egyetlen csoport sem hajlandó szövetséget kötni a Nemzeti Tömörüléssel. Jean-Philippe Tanguy, a párt szóvivője az elnöki pártszövetség és a hagyományos jobboldal közötti parlamenti megállapodást "„korrupciós paktumnak“ nevezte.

A két évvel ezelőtti nemzetgyűlési választásokat követően a Nemzeti Tömörülés két alelnököt is adott a nemzetgyűlésnek, a házszabályban a frakcióknak kiegyenlített képviseletet biztosító elv alapján, ezúttal azonban ezt az elnöki tábor megakadályozta.

Emmanuel Macron kedden elfogadta Gabriel Attal miniszterelnök és kormánya lemondását, de a leköszönő tárcavezetők a helyükön maradnak ügyvivő minőségben még néhány hétig, feltehetően a párizsi olimpiai játékok (július 26. – augusztus 11.) végéig.

Emmanuel Macron kedden a kormányülésen úgy vélte, hogy az elnöki tábornak javaslatot kellene letennie az asztalra „vagy egy többségi koalícióról, vagy pedig egy széles körű törvényhozási paktumról“ a mérsékelt baloldal és a hagyományos jobboldal bevonásával.