Hiszel a hókuszpókuszokban?

Ha érdekel, hogy régen az emberek milyen hiedelmek szerint állapították meg, milyen is lesz a következő év, akkor nem kell sokat várnod. Ez a cikk a megoldás a problémádra.

Te babonás vagy? Hiszel az ilyen hókuszpókuszokban? Nagyon érdekes információkat tudhatsz most meg arról, hogy régen az emberek miben hittek, s mi segített nekik abban, hogy megtudják, mit is várhatnak az új esztendőben! Amellett, hogy sokan tesznek szilveszter éjjelén fogadalmakat a következő évre vonatkozóan, melyeket vagy sikerül betartaniuk vagy nem, fontos megemlíteni néhány érdekes babonát.

Képzeljétek el, hogy a legtöbb szilveszteri szokás és babona az időjóslással volt kapcsolatos. Hogy miért volt így? Nagyon egyszerű a válasz. Azoknak, akik megélhetését a föld jelentette, azoknak nem is csoda, hogy a gondolataik nagy részét ez tette ki, hiszen ezen múlt az, hogy lesz-e betevő falat az asztalon vagy sem, bőséges vagy szegényes évre számíthatnak-e. Például ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani. Mások úgy tartották, hogy ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél, megint mások hittek abban, hogy amennyiben újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.

Aztán ott volt a hagymakalendárium! Hogy mi is az? A következőről van szó! Ez a kalendárium úgy készült, hogy 12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, s amelyik gerezd reggelre nedves lett, akkor az annak megfelelő hónapban esős vagy éppen havas lesz az idő, sok csapadékra lehet számítani.

Melyik lány ne lenne kíváncsi, hogy vajon ki lesz a nagy Ő, kinek a személyében találja meg majd jövendőbelijét. Számos módszer volt arra, hogy ezt megtudhassák. Nézzük például az elsőt! Az óév és az újév éjjelén házilag gyúrt gombócokba belegyúrták a lányok a kiszemelt férfiúk neveit, s amelyik gombóc elsőként jött fel a víz felszínére, az abban található férfi volt a szerencsés választott.

Természetesen nem főzték bele az olyan fiúk nevét a gombócokba, akik amúgy sem tetszettek, így nem kellett azon a kellemetlenségen keresztülmenniük, hogy kikosarazzák az illetőt. De nem elégedtek meg ezzel az egy módszerrel, volt még bőven. Sok helyen a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét. Megint máshol a leányzók férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.

A csodás mag

A szilveszter esti és újévi étkezésnek is számtalan jósló étel szerepel a listáján. Sok helyen a szemes termésekből és a hüvelyesekből készült ételeknek volt nagy a jelentősége, ilyenek voltak például a rizs, a köles, a bab vagy a lencse.

A hagyomány szerint ezek az apró magvak a pénz bőségét jelentik, így szokás volt ezekből ételt készíteni. Sok háznál még a lencsefőzelékbe mandulaszemet is belefőztek, s az a lány, akinek ezt kimerték, még abban az évben férjet talál. S persze minél kevesebben ültek az asztalhoz főzeléket enni, annál nagyobb volt az esélye annak, hogy valakinek a tányérjába kerüljön a csodás mag. Az a leghatásosabb, ha egyedül ülsz le étkezni.

Híres újévi fogás a malacsült. A hiedelmek szerint ugyanis a malac befelé túr, így a szerencsét nem ki a házból, hanem be a házba túrja. Nem úgy, mint a csirke, ami kifelé kaparná azt a házból, így ez az étel nem javasolt újévkor. Aztán ott van például a hal. Ezzel bizony jobb óvatosnak lenni. A folyó menti vidékeken ugyan szerencsét hozhat, mert ahány pikkely, annyi pénz, viszont máshol úgy tartják, hogy a hallal elúszik az ember szerencséje.

Na, most hogy az ételeket is sorra vettük, nézzük az újévi látogatókat! Állítólag, ha újév első napján az első látogató asszony vagy lány, az bizony szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőnek azon a napon, az éppen az ellenkezőjét jelentheti, mégpedig szerencsét.

Az újév napján végzett cselekvések egész évben ismétlődni fognak. Ezért is volt az, hogy az emberek igyekeztek ilyenkor kellemes dolgot cselekedni, tartózkodtak a veszekedéstől és nem is feküdtek le napközben, nehogy betegesek legyenek.

De vajon mit jelenthet a nagy trombitaszó, mely a mai napig betölti az utcákat szilveszter éjszakáján? A nagy zajkeltéssel egyesek szerint el lehet üldözni a gonosz és rossz szellemeket, valamint az óévet, és egy igen egyszerű magyarázat szerint ez csupán a jókedv és a vidámság jele. Ha tetszenek ezek a hiedelmek, kipróbálhatsz néhányat te is, hátha bejön! Ki tudja?! (s, he)