Hangulat és fittség az érettségin

Az idegrendszer optimális működéséhez a fizikai állóképesség, testi erőnlét is fontos kérdés. Az egyik legfontosabb módszer tehát a jó eredmények megszerzéséhez a rendszeres, nem megerőltető testmozgás. Növeli a koncentrációs képességet, segíti az emlékezet működését. Ha úgy érzed, hogy a tanulási kedv alábbhagy, érdemes egy negyed-félórás, kedvedre való mozgást beiktatni a programodba. Ha mást nem, egy alapos nyújtózást, néhány törzskörzést, nyaktornát az íróasztal mellett is kipróbálhatsz. A mozgás mellett a rendszeres táplálkozás, könnyű és fehérjékben gazdag étrend lehet a tanulási kondíció javításának feltétele.

Ha rossz a kedved, rosszul is emlékezel

A hangulatfüggő tanulás és állapotfüggő felidézés jelensége a pszichológiában már régóta ismert jelenségek. Arról van szó, hogy érzelmi állapotod jelentős mértékben meghatározza, milyen információkat tudsz elraktározni. Ha lehangoltan, rosszkedvvel veszed kézbe a tanulnivalót, akkor azzal részben beszűkíted figyelmi kapacitásod, részben a tananyagból kiszűrsz bizonyos – első sorban negatív – tartalmakat. Ugyan a vesztes csaták jellemzőit nyomott hangulatban elvben könnyebben megjegyeznénk, de az állapotfüggő felidézés jelensége miatt ehhez a vizsgahelyzetben is a tanuláskori hangulatunkat kellene hoznunk.

Az állapotfüggő felidézéshez hozzátartozik az is, hogy a megtanultakra könnyebb emlékeznünk a vizsgán, ha megpróbáljuk a tanuláskori környezetet, testhelyzetet felidézni. Nem butaság ezért a fontos anyagokat kedvenc tollunkkal, sima fehér lapokra jegyzetelni, miközben íróasztalunknál ülünk. Valószínű ugyanis, hogy az érettségin sem egy kinyúlt pólóban, az ágyon heverve kell számot adni a tudásunkról. A tanulást hangulatosabbá teszi egy kis napfény, némi mozgás és egy kis friss gyümölcs. Ha már egyszer muszáj, legalább legyen jó élmény az információszerzés.

Egy kis lustaság fél siker lehet a tanulásban

A tanulás koncentráció kérdése. A koncentrációt viszont nem lehet tartósan magas szinten tartani. Ez azt jelenti, hogy a napi tanulás során szünetekre lesz szükséged. Egyéni jellemzőktől függ, hogy ki mennyi időt tud tényleg hatékonyan a könyvei felett tölteni, de a tapasztalatok szerint egy-másfél óránként legalább negyedórás szünetre szükség lehet. Amikor tehát úgy érzed, hogy összefolynak a fejedben az éppen olvasott gondolatok, a szemed már messze előrébb tart, mint az olvasottak felfogása, akkor éppen itt az ideje a kikapcsolásnak.

Az igazi kikapcsolódás mindenkinek más lehet, de megint csak általános tapasztalat, hogy az éppen olvasottak rögzítése szempontjából előnyös, ha kicsit relaxálunk. A függönyök behúzva, a lámpák leoltva és a szemek behunyva. Negyed óra csendes szendergés, esetleg halk, szöveg nélküli zenére, a padlón vagy az ágyon elnyúlva segíti az aktuális tanultak bevésését. Pár perc mozgással a végén újra lendületbe hozhatjuk vérkeringésünket, és tiszta fejjel folytathatjuk a tanulást.

Pihenés minden áron

Ha már nagyon sűrűsödnek a tanulnivalók, akkor is érdemes a szüneteket beiktatni. Ilyenkor a hatékonyságot javíthatja, ha a szünet után más témájú tanulnivalóval folytatjuk a munkát. A tanulási folyamatot támogathatjuk azzal is, ha lefekvés előtt még egyszer átfutjuk a legfontosabb anyagokat – és hagyjuk az agyunkat dolgozni éjjel, nyugalomban a fő tartalmak, öszszefüggések elmélyítésén. Elsősorban azok számára hasznos módszer, akik szeretnek hangosan tanulni, ha a napközbeni tanulás során a legfontosabb anyagot hangfelvételre rögzítik, majd fülhallgatón visszahallgatva este csendben elszundítanak. A módszer sajnos nem váltható ki a tankönyv párna alá helyezésével. (felvi.hu)