Grigorij Mesežnikov politológussal, a Közéleti Kérdésék Intézetének (IVO) elnökével

Ön szerint a magyar kérdés milyen szerepet játszott a közigazgatási reformban?

Ha a politikai szereplőkről van szó, úgy vélem, éppen az MKP mutatkozott az állam leggyökeresebb, leghatározottabb decentralizációját szorgalmazó politikai tömörülésnek. Nyilván, a kormánykoalíciós partnerek közti kapcsolatokat az MKP külön területi egység kialakítására irányuló és az adott terület etnikai összetételét is figyelembe vevő javaslata is befolyásolta. Ezt a kormánykoalíció egy része arra használta fel, hogy a saját elképzelését vigye keresztül, s az MKP egyfajta bírálat célpontjává vált. Ám úgy vélem, az MKP a meghatározó pillanatokban – amikor az állam jellegéről, a hatáskörök átutalásáról és a területi felosztás modelljéről volt szó – elvi módon cselekedett. Tudjuk, mi mindent élt át az MKP a megyetörvény és a megyei választási törvény parlamenti jóváhagyását követően, s mi mindennel járt a kormányból való kilépés eredeti szándékának megváltozása. Úgy vélem, az MKP-n belül a felelősségteljes hozzáállás kerekedett felül, az, hogy az ilyen bonyolult helyzetekben is olyan megoldásokat képviseljen, amelyek az egész ország javát szolgálják. Ön szerint miként változott a refrom eddigi időszakában a magyar kérdés megítélése a szlovák pártoknál?

Az MKP fellépésével – amely lényegében a közigazgatási reform idején a területi felosztás külön modelljét szorgalmazta – egyes koalíciós pártok visszaéltek. A kormánykoalíció jobbközép része – bár nem támogatta az MKP javaslatát – viszonylag nyugodtan reagált, s szerintem volt lehetőség arra, hogy a partnerek kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Ám a koalíció másik része ezt az alkalmat arra használta fel, hogy visszalépjen az eredeti megállapodásoktól, olyannyira, hogy végül azt a területi felosztást támogatta, amely inkább az ellenzék elképzeléseivel állt összhangban. Úgy vélem, az a fontos, hogy az MKP a kormánykoalíció részeként működik. Természetes, hogy ez pozitív tapasztalatokat eredményez a demokratikus szlovák pártok és a magyar politikai képviselet együttműködése tekintetében, s e tapasztalatokat a reform során keletkezett problémák sem törölhették ki. A megyei választásokkal kapcsolatban tudjuk, hogy azokon az etnikai alapú szavazás nagyon erős volt – nemcsak a magyarok, hanem a szlovákok részéről is. Hiszen abban a két régióban, ahol az MKP jelöltjei az elnökválasztás második körébe kerültek, végül a szlovák kormánypártok szavazói is az ellenzék jelöltjeit támogatták, ami csak megerősíti a tényt, hogy a magyar kérdés politikailag még mindig meghatározó tényező. Az MKP jelezte, hogy a választások után újra napirendre szeretné tűzni a területi felosztás megváltoztatásának kérdését. Erről mi a véleménye?

Úgy gondolom, az a fontos, hogy a politikai paletta egy része sem Szlovákia, sem pedig annak egyes régiói számára nem tartja teljesen megfelelőnek az elfogadott modellt. Az MKP nem az egyedüli párt, amely előre jelzi, hogy a területi felosztás megváltoztatására törekszik majd, mert ilyen értelemben lép fel az SDKÚ és a KDH is. Szerintem ez egyfajta alapot teremthet arra, hogy az új régiókkal kapcsolatos tapasztalatok összegzése után kellő politikai súllyal vitát indítsanak a kérdésről. Bár a következő kormánykoalíció valószínűleg eléggé „színes” lesz, nem zárható ki, hogy végül sikerül elfogadtatni egy a szükségleteknek leginkább megfelelő rendezést. Nem lehet, hogy a változtatási igyekezet majd éppen amiatt vall kudarcot, hogy azt az MKP is szorgalmazni fogja?

Azt hiszem, az a fontos, hogy az MKP összehangolja a lépéseit a többi párttal. Szerintem egyezségnek kell születnie. Függetlenül attól, hogy az MKP-nak más elképzelései voltak a területi felosztás kérdéséről, javaslatai mégis a jobbközép pártokéhoz közeliek, tehát a kommunikáció olyan formáját kell megtalálni az MKP és potenciális partnerei között, amely lehetővé teszi a közös megoldást. Úgy vélem, közös megoldási javaslattal lényegesen nagyobb a megvalósítás esélye, mint ha az MKP újra olyan elképzeléseket szorgalmazna, amelyeket a többi partner nem támogat. (korp)