Felzárkóztatás a távoli jövőben

A romák életminőségének javítása és egyben a társadalmi megítélésük is számos tényező függvénye. Az európai államok többségében a közvetlen környezetük elutasítja a romákat. Rengeteg gondot jelentenek a romákkal kapcsolatban gyakran hangoztatott előítéletek. Társadalmi felzárkóztatásuk mindenekelőtt az oktatás minőségétől függ. A romák műveltségi és képzettségi színvonalának emelése érdekében fontos volna, ha az oktatási rendszer figyelembe venné a roma etnikum általános jellemzőit és sajátosságait, valamint a pedagógiai munka tartalmában, formájában és módszereiben is igazodna a roma gyerekek képességeihez. Ezt a célt azonban csak hosszú távon lehet elérni, szoros társadalmi együttműködésre van szükség ahhoz, hogy megvalósuljon a romák felzárkóztatása. Éppen ezért oktatásügyi szakemberek és kisebbségkutatók részvételével az oktatásügyi minisztérium kidolgozott egy, a roma származású gyerekek hathatósabb oktatását és nevelését célul kitűző tervezetet. A tervezet a szlovákiai iskolarendszer jelenlegi helyzetét, az iskolák személyi állományát, kapacitásának lehetőségeit veszi alapul. A koncepció teljes egészében tiszteletben tartja az emberi és az állampolgári jogokat, valamint a gyermekek nemzetközi dokumentumokban foglalt jogait. A tervezet kidolgozói figyelembe vették a Milénium projektet is, mely a szlovákiai oktatás hosszú távú fejlesztését célozta meg.

A szakemberek szerint intézményi keretek között kell biztosítani a romák műveltségi és képzettségi színvonalának növekedését. Ezzel párhuzamosan fontos volna elérni, hogy javuljon a romák művelődéshez fűződő viszonya, és a roma szülők ösztönözzék gyerekeiket a tanulásra. A tervezet megalkotói lépésről lépésre vélik megvalósíthatónak ezt a célt. A siker elérése érdekében több tényezőt is figyelembe kell venni, egyebek mellett a roma nemzetiségű diákok személyes adottságait, egyéni képességeit, az ingerszegény családi és azt az ösztönzőleg kevéssé ható szűkebb társadalmi közeget, melyben élnek. Legfontosabb cél tehát csökkenteni az őket körülvevő közeg negatív befolyását, és eltávolítani a tanulás során fellépő nyelvi és kommunikációs zavarokat. A konkrét célok sorában a következőket fogalmazza meg a koncepció: növelni kell az óvodába járó roma gyerekek számát, a közoktatásról szóló új törvénynek rendelkeznie kell az alapiskolák nulladik osztályainak beindításáról, valamint a roma nemzetiségű pedagógusi asszisztensek feladatköréről. A tanárok tapasztalataira és pedagógiai kutatások eredményeire alapozva javítani kell az oktatási és nevelési folyamat minőségén, biztosítani kell a romák folytonos képzésének feltételeit, szoros együttműködést kell kialakítani az egyes állami és közszolgálati intézmények, a nemzetközi szervezetek, valamint a harmadik oldal képviselői között.