Diákszemmel a külföldi munkavállalásról

Az egyetem elvégzése után nem minden fiatal választja a továbbtanulást, sokan inkább a munkavállalás mellett döntenek. Egyik csoportjukat alkotják azok a végzősök, akik nem rendelkeztek megfelelő tanulmányi átlaggal, ezért egy főiskolára sem adták be jelentkezésüket. Sok esetben a munkaadó, akinél a középiskolai munkagyakorlatukat végezték, kínál állást nekik, így mindkét fél jól jár. A munkaadó tisztában van az alkalmazottja munkavégzésével, az alkalmazandó végzős pedig a követelményekkel.

Azok, akik mégis a továbbtanulást választották, de nem sikerült egyetlen egyetemre vagy főiskolára sem bejutniuk, szintén munkába állnak. Főleg a gimnáziumok végzőseit illeti e probléma, így kénytelenek 1 évre munkába állni, majd ismét megpróbálják a kiválasztott egyetemre való bejutást. Sajnos kitanult szakma nincs a kezükben, kénytelenek szakképzésüknek megfelelő munkát keresni.

Vannak olyan végzősök is, akik hiába végezték középiskolai tanulmányaikat kitűnő eredményekkel, mégsem tanulhatnak tovább, mivel a család anyagi helyzete nem engedi ezt meg számukra. Ezeknek a végzősöknek maguknak kell előteremteniük az anyagiak fedezésére elegendő összeget, ezért a felsőbb fokú tanulmányaikat csak később kezdik el, addig pedig munkába állnak.

Szlovákiában a minimálbér összege csak 7600 korona, ezért nem csoda, hogy a környékünkön élő fiatalok körében ennyire elterjedt a külföldi munkavállalás. Komolyabb elkötelezettségeik nincsenek, ezért a kaland és az új kapcsolatok reményében könnyűszerrel kiutazhatnak az EU bármelyik tagállamába. Az internetes ügynökségek telis-tele vannak külföldi álláshirdetésekkel, így az álláskeresőknek nincs más dolguk, mint jelentkezni.

Régiónkból a legtöbben Angliát, ĺrországot és a szomszédos Ausztriát választják. Nagy előny, hogy sok külföldi munkavégzés nem követeli meg egyetlen idegen nyelv ismeretét sem. Mindenesetre, ha valaki kezdő szinten beszéli a nyelvet, nagy az esély rá, hogy fejlesztheti is a nyelvtudását.

Ausztriában leginkább a mezőgazdasági munkákra keresnek alkalmazottakat. Kinti és benti munkákra egyaránt. Először csak 4 hónapra kötnek szerződést, amit ha mindkét fél akar, meghosszabbíthat. Az átlag kereset 900–1000 euró/hónap, ami kevesebb, mint amennyit az osztrák alkalmazott elkérne, de a szlovákiai viszonyhoz képest igencsak sok. A szállás biztosított, de ezt saját maguknak kell téríteni. Az ausztriai állások közül csak kevés igényel német nyelvtudást, így az bárki számára elérhető, egyedüli kritérium a 18–50 éves életkor.

Angliában is hasonló a helyzet. Az életkor kritériuma szintén szerepel a hirdetésekben. De a mezőgazdasági munkákkal ellentétben főleg a raktárosi, építkezési, és a gyári segédmunkákra van kínálat. Az órabér 5 font körül mozog, de a túlórák mennyiségével ez csak nő.

Következő nagy kedvenc ĺrország. Sorra válogathatunk a takarítói, elárusítói, gyorséttermi, építkezési és vendéglátói álláskínálatok között, 7-8 eurós órabérrel. Nyelvi követelmények itt sincsenek, persze az angolnyelv-tudás mindenképpen előnyt jelent.

A cikk szerzői a galántai Kodály Zoltán Magyar Tannyelvű Gimnázium diákjai.