Csodás élmény lehet

Ha ma kinézel az ablakon, akkor semmi kétséged nem lehet afelől, hogy beköszöntött az ősz, az elmúlás és rengeteg népszokás évszaka, és persze javában tart már az tanítás is.

Ismersz népszokásokat? Az őszi népi hagyományokra leginkább az jellemző, hogy a gazdasági élet ünnepei köré csoportosultak. Az egyik ilyen volt a nyári aratást záró aratóünnep. Ezt többnyire ott tartották meg, ahol kalákában dolgoztak, vagy ahol felfogadott aratók végezték a munkát, vagyis az egész falu együtt mulatott. Az aratás befejezésekor aratókoszorút kötöttek, és azt ünnepélyes menetben a földbirtokos vagy a gazda elé vitték. Az aratást vacsora és táncos mulatság fejezte be. Szeptembertől novemberig tartottak a gazdasági évet lezáró ünnepek. Ilyenkor fizették ki régen a cselédek bérét, sőt ilyenkor voltak a pásztorünnepek is. Tegnap bérfizető, pásztorfogadó nap volt (Mihály napja). A gazdasági év fontos állomása lehetett november 11-e, Márton napja is. Márton napja már a XIV. századi krónikákban is határnapként szerepelt. Sok helyütt Márton-nap volt a cselédfogadás, legeltetés, a gazdasági év befejezésének határnapja. A pásztorok ilyenkor hordták körbe a faluban köszöntő kíséretében Szent Márton vesszejét. Az őszi vigasságok közé tartozott az egyik legizgalmasabb ünnep, a szüreti mulatság is. Az ünnepséget tánc, szüreti bál követte.

Mindenszentek napjáról (november 1.) te is hallhattál már. Ilyenkor az emberek rendbe teszik a sírokat, gyertyát gyújtanak a temetőben. A katolikus falvakban az volt a szokás, hogy a házakban is gyújtottak gyertyát, mégpedig minden halott emlékére egyet. Ezeknek a hagyományoknak némelyike ma is él a falvakban; ha ott laksz, vagy arra jársz, érdemes részt venned egy ilyen ünnepen. Csodás élmény lehet. Mindenképpen őriznünk kell a népi hagyományainkat. (s)