Borzalom az éjszakában

Nem tudta mit tesz. Egyszerűen fogalma sem volt róla, milyen kárt okozhat ezzel másoknak. Csak ment egyenesen a célja felé,és nem gondolkodott. A düh irányította. Teljesen elvakította, nem is látta maga körül a világot. Csak egy érzés irányította a szívét: a gyűlölet.

Törtetett előre, senki sem állíthatta meg. Eltökélte megteszi, amire már hetek óta készül.

Már besötétedett. Egy árva lélek sem mászkált az utcán. De ő ott volt, egyedül, az éj fekete tengerében. Valami megcsillant a kezében. FEJSZE! Bizony, egy fejsze volt a kezében. Úgy szorította, hogy szinte belelilult a keze.

Most sikerült kiszöknie otthonról, most fogja véghezvinni irtózatos tettét.

A kanyarnál egy férfi jött vele szembe, de amint észrevette kezében a fejszét, megfordult és szaladni kezdett. A lány utána kiáltott volna, de inkább megvárta, míg elnyeli az éj sötétje.

Azt gondolta, jobb is, hogy nem szólt utána, lehet, hogy felismerte volna a hangját.

Már közeledett a célja felé. A düh egyre erősebbé vált a lekében. Egyre jobban érezte úgy, hogy meg kell tennie.

Végül is odaért. Megállt és nagyot suhintott a fejszével. Meggörbült egy kicsit, de nem dőlt ki. Odavágott neki még egyet. Ez a második ütés végül elérte a célját, és fájdalmas recsegések közepette a földre zuhant.

Nem volt neki szimpatikus. Mindig arcon vágta, ha arra ment. Hiába tördelte le az ágait, akkor is arcon vágta. Most végre bosszút állt a fán, és elégedetten indulhatott haza.

Véghezvitte szörnyű tettét! (Sandi)