A villamos energia nyomában

Budapesti tanulmányi kirán- duláson jártak a dunaszerda-helyi Szabó Gyula 21 Szak- középiskola diákjai a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nagyfeszültségű Laboratóriumában és az Elektrotechnikai Múzeumban.

Mindennapjainkat szinte lehetetlen elképzelni villamos energia nélkül. Korunk nagy kihívása a mindenki számára elegendő villamos energia előállítása és hatékony elszállítása a felhasználási helyre. Ma már természetes, hogy minden háztartásban megtalálhatók a különböző konyhai kisgépek, robotok, villamos tűzhelyek, mosó- és mosogatógépek, porszívók, hűtők, sőt villamos energia nélkül nem működnek az „okosgépek”, telefonok, számítógépek sem.

A dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskola 50 diákja számára lehetővé tette, hogy az elméleti szakórákon szerzett tudásukat olyan ismeretekkel egészíthessék ki, melyekre egy hagyományos iskolai laboratóriumban biztonsági okokból nem nyílik lehetőség. Leendő villanyszerelők, gépészek, hálózati szakemberek vehettek így részt egy tanulmányi kiránduláson Budapesten, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nagyfeszültségű Laboratóriumában és az Elektrotechnikai Múzeumban.

A laboratóriumban a diákok megfigyelhették a nagyfeszültségen lezajló jelenségeket, az érdekes kísérletek során testközelből tapasztalták meg a nagyfeszültségű kisülési jelenségek fény- és hanghatásait, láthatták a nagyfeszültségű berendezések működését, és megtekinthették a felépítésüket. A tanulók számára a bemutató legnagyobb tanulsága az volt, hogy modelleken figyelemmel kísérhették, mekkora pusztítást képes végezni a villámcsapás, illetve a magasfeszültségű vezetékek felelőtlen kezelése. Ugyanakkor a tanulók láthatták, hogy megfelelő biztonsági eszközökkel a magasfeszültség is megszelídíthető, és a villamos energia biztonságosan eljuttatható a termelésbe és a háztartásokba.

Az Elektrotechnikai Múzeumban magyarországi fizikatanárok vezetésével a diákok bepillantást nyerhettek az elektrotechnika történetébe. A 19. század végének egyik legizgalmasabb technikai problémája az volt, hogyan lehet a villamos energiát kisebb egységekre elosztani, valamint milyen módon lehet nagyobb távolságokra szállítani és ott szétosztani. Az egyenáram lehetősége és használata mellett a budapesti Ganz-gyár teljesen új váltakozó áramú, transzformátoros energia-elosztórendszere (1885) indította el az egyenáram és a váltakozó áram közötti versenyt, mely a későbbiek folyamán a váltakozó áram javára dőlt el. A Ganz-gyár akkori szakembereinek történelmi érdeme, hogy megoldották a villamos energia nagyobb távolságra való gazdaságos szállítását és elosztását, majd ez a rendszer terjedt el az egész világon, és a mai napig is használatos. Az elektrosztatika, elektrodinamika tudományának megszületése körüli kísérleteket a diákok ki is próbálhatták a működtethető eszközökkel. Érdekes volt megtapasztalni, hogy az emberi szervezet képes áramot előállítani és vezetni is. A tanulók látványos fényjelenségek kíséretében katódsugárcsöveket is működtethettek, valamint megcsodálhatták egy 19. századi, közel 100 000 voltos feszültség előállítására szolgáló szikrainduktor kisülését is.

Az egész napos szakmai kiránduláson a diákok izgalmas, lélegzetelállító kísérletek sorozata révén értékes, új információkkal gazdagodhattak a szakmájuk területéről.

Czaudt Zoltán,

Magyarics Mónika tanárok