A versenyhelyzet javítására is szolgálhat

Komárom. Tájainkon még szokatlan, de Magyarországon már rendszeresen alkalmazott felmérésre készülnek a Selye János Gimnáziumban. A szülői szövetség elnöke, Czifra György és a gimnázium igazgatója, Andruskó Imre kezdeményezésére helyzetelemző felmérést végeznek az iskolapolgárok, azaz a tanárok, a diákok és a szülők körében. A kérdőíveket – magyarországi források alapján – Fodor Attila, a Selye János Egyetem Comenius Pedagógiai Intézetének igazgatója dolgozta ki, külön-külön mindhárom csoport részére. „A felmérés elsődleges célja, hogy átfogó képet kapjunk arról, hol is tart most intézményünk a diákok, szülők és pedagógusok szemszögéből nézve – nyilatkozta Andruskó Imre. – Arra is keressük a választ, hogy hová szeretnénk jutni és e két tényezőből kiindulva próbáljuk majd meghatározni a célhoz vezető utat. Magyarországon kétévente végeznek hasonló felmérést az iskolákban, mi is ezt szeretnénk meghonosítani gimnáziumunkban.”

A kérdőív első része mindhárom csoport számára azonos, és az intézményben folyó oktató-nevelő munka fő céljaira kérdez. A második rész a tanulói, illetve a szülői elégedettséget próbálja feltérképezni, olyan területeken, mint például a tanároknak és az iskolavezetésnek a diákokhoz fűződő viszonya, az iskolai fegyelem, az intézmény felszereltsége, a tanórákon kívüli tevékenység, a tanárok szakmai felkészültsége stb. Arra is kíváncsi a felmérés, hogy a diáknak melyik tantárgyból kell készülnie a legtöbbet, és ezzel szemben melyek azok a tárgyak, amelyek fontosak lesznek számára továbbtanulása szempontjából.

„Ez egy nagyon lényeges kérdés, mert ha egy diák például naponta órákat kénytelen olyan tárgyakkal küszködni, amelyekre egyetemi, főiskolai évei alatt egyáltalán nem lesz szükség, akkor ez a felkészülés elveszi az idejét azoktól a tantárgyaktól, amelyek valóban érdeklik és jövendő hivatása szempontjából fontosak” – magyarázta az igazgató. A válaszadóknak végül azt is meg kell fogalmazniuk, ők milyen intézkedéseket foganatosítanának az intézményben folyó oktató-nevelő munka jobbítása érdekében. A pedagógusoknak szánt kérdőív a szervezeti kultúra és a tantestületi klíma vizsgálat mellett ún. SWOT-analízis formában (erősség-gyengeség, lehetőségek-veszélyek) a helyzet- és erőforrás-elemzésre is kiterjed. „A kérdőívek természetesen névtelenek, és a felmérés eredményei az iskolán belül maradnak – mondta Andruskó. – Reményeink szerint ez, és a rendszeresen ismétlődő további felmérések hozzájárulnak majd a hiányosságok feltárásához és intézményünk jövőbeni jobb működéséhez. Igazgatótársaimnak is azt tanácsolnám, hogy ők is végezzenek hasonló analízist, amelyhez ők is kérhetik a Comenius Intézet segítségét. Köztudott, hogy egyre kevesebb a gyerek, ezért az oktatási intézmények, kezdve az alapiskoláktól egészen az egyetemekig, egyre nagyobb harcot vívnak a tanulókért. Nem árt tehát tisztában lenni helyzetünkkel, azzal, miként tekintenek iskolánkra a diákok, szülők és a tanárok, hiszen az ő ötleteik, észrevételeik is segíthetnek abban, hogy konkurenciaképesek maradjuk a piacon.”