A tehetségek mindig jó tanulók?

A tehetség sokféle személyi sajátosságból összetevődő képesség újszerű problémák meglátására, eredeti megoldására, alkotások létrehozására. Bármely tevékenységfajtáról van is szó, jelentős szerep jut az értelmi tényezőknek, mint a gyors felfogóképesség, térbeli fogalomalkotás, jó emlékezőtehetség, eredeti gondolkodásmód, problémaérzékenység, többféle megoldás-lehetőség keresése.

Azonos az általános intelligenciával?

Igaz, hogy hasonló értelemben beszélünk az általános intelligenciáról is, de ma már ismeretes, hogy a magas intelligencia nem fedi a tehetség fogalmát. Intelligencián azt a képességet értjük, hogy az egyén az egészen eltérő területeken jelentkező újszerű követelményeket legyőzi, s egy új szituációban könynyedén eligazodik. Ez ugyanúgy érvényes például a tananyag megértésére, mint idegen városban való tájékozódásra.

Mi jellemzi a tehetséges gyermeket?

Kíváncsiság, nyitottság, fokozott kritikai érzék, a gondolkodás rugalmassága, a problémák időnkénti ötletszerű megközelítése, önálló értékrendre törekvés, a tananyagban szereplő állítások megkérdőjelezése, széles körű vagy éppen egyirányú érdeklődés, humorérzék, olykor szinte megszállottság. A nem mindennapi feladatok megoldása magával ragadja őket, kihívást jelent számukra, kitartóan képesek gondolkodni felette.

Le kell szögezni, hogy a tanulmányi eredményük nem mindig jó, általában a rutinfeladatok végrehajtásában nyugtalanok, nem mindig hajlandók közös iskolai feladatokba bekapcsolódni, rendszertelenül és inkább kedvük szerint dolgoznak, gyakran kerülnek konfliktusba nevelőikkel, fejlődésük nem nevezhető mindig egyenletesnek.

Mitől függ a tehetségek iskolai alkalmazkodása?

Erre egyértelműen rányomja bélyegét a családi nevelés légköre, a szülők műveltségi szintje, értékrendje, a szülők aspirációi (elvárásai), jó együttműködése az iskola pedagógusaival. A tehetséges gyermekek fejlesztése persze nagyban függ a tanítók beleérző képességétől (empátia), toleranciájától, s attól, hogy pedagógiai eljárásaik mennyire sokszínűek, változatosak.

A gyermekét okosan szerető szülő elég hamar észreveszi, hogy gyermeke felfogóképessége, problémamegoldó készsége, kreativitása stb. nagyon jó. Kitűnik ez a legkülönfélébb foglalkozások, tevékenységek során, például ha a meseolvasás, hallgatás után kérdéseket adunk fel a tartalomból. Különösen a gyermek kreativitáskészségét fejlesztik az olyan kérdések, félbeszakítások, amelyek a gyermektől a történet befejezését kérik: „Te mit csináltál volna a királyfi helyében?” – olykor igen meglepő válaszokat hallhatunk.

Fejleszteni kell az adottságokat

Tény, hogy a tehetség egyben felelősség is, ugyanis az átlagosnál nagyobb teljesítményt, kisugárzást vár el a társadalom, a közösség a tehetséges embertől. A szülő számára ez azt jelenti, hogy időben észre kell venni a veleszületett adottságokat, hajlamokat, reálisan értékelni és fejleszteni kell azokat. Ezek azonban csak lehetőségek, a tehetség csak úgy bontakozik ki igazán, ha azt sok kitartó munkával, következetességgel tudatosan fejlesztjük. Nem igaz, hogy az minden negatív körülmény ellenére győzedelmeskedik, s nem fejlesztett adottságok idővel leromlanak, megszűnik alakíthatóságuk és teljesen el is halhatnak. A szülő feladata elsősorban a kedv, az érdeklődés ébren tartása, hogy ne hagyja elveszni gyermeke hitét a sikerben.