A képregény rejtelmes útja

De hogyan is képes versenyre kelni a hangos, színes mozgóképpel a rajzok világa? És kinek jutott először eszébe, hogy ilyet rajzoljon? Bár igazi képregény csak egy kicsivel több mint 100 éve létezik, az embereknek már több ezer éve is eszébe jutott, hogy egy történetet rajz- illetve képsorozattal ábrázoljanak. Itt van mindjárt például egy római műemlék, Traianus császár oszlopa, ami a nagy császár dicső tetteit meséli el annak, aki az oszlopot körbejárva alaposan szemügyre veszi a domborműveket.

A középkorból is maradtak fenn hasonló ábrázolások, ha nem is oszlopon, de faliszőnyegen: ez is egy haditettet, a frankok angliai partraszállását meséli el. Ami igazán érdekes, hogy már a 13. században született olyan rajzsorozat, amin szöveg is szerepel. Igaz, nem buborékban, hanem csak úgy, jönnek ki a betűk a szereplők szájából. Egyébként egy filozófus életét ábrázolja ez a képregény-előd.

Analfabéta népek

Minthogy sokáig egyáltalán nem volt természetes és általános, hogy az emberek tudnak olvasni (milyen furcsa világ lehetett!) bizonyos hírekről rajz formájában adtak hírt az analfabéta (azaz: olvasni-írni nem tudó) népnek.

A mai értelemben vett képregény őse 1896-ban látott napvilágot egy New York-i újság oldalain. Ennek hőse nem más volt, mint a Sárga kölyök, akivel mindig történt valami említésre méltó, furcsa eset a külvárosi utcákon – ezért szerették meg a lap olvasói.

A képregény a 20. században óriási népszerűségre tett szert, akkorára, hogy még a mozgófilm elterjedése sem tudta kiszorítani, sőt. Számos mozifilmhős a képregények kockáin született meg először, s vált népszerűvé: Batman, Superman, a Pókember, és még sorolhatnánk.

Aki jól ismeri, szereti a képregényeket, az tudja: szinte nincs olyan dolog, amit ne lehetne rajzban kifejezni. ĺgy is van! Lássuk csak, hogyan képes a képregény teljesen élővé varázsolni az általa életre keltett figurákat!

Sokszínűség

Először is: bár a rajz csak statikusan tudja ábrázolni a világot, a képregényben mégis teljesen jól kifejeződik a mozgás. Ezt a rajzoló apró- vagy kevésbé apró – mellékvonalakkal tudja érzékeltetni. Egy sétáló figura például attól látszik mozogni, hogy a kontúrvonalait bizonyos helyeken megkettőzi a készítő. Ha pedig futásról van szó: a mozgás irányába rajzolt vonalak jelennek meg a figura mögött. A képregény azonban még ennél is többet tud! Még a hangokat, hangszíneket is meg tudja jeleníteni! Mégpedig a betűk megformálásával.

A kiabálást lehet tehát nagy, vagy vastagabb betűkkel írni, a félelmet remegő betűkkel, stb. Számtalan lehetőség van! Éppen ettől jó ez a műfaj! És nem csak olvasni jó, rajzolni is! (n, he)