A fiúk körében népszerűbb

Kutatók szerint az úgynevezett „on-line generáció”, mely állandó és korlátlan internet-használati lehetőségek mellett nő fel, lényegesen különbözik médiahasználati szokásai tekintetében akár csak attól a generációtól is, amelynek médiakörnyezetében még csak alkalmi használati lehetőséggel volt jelen az internetre kapcsolt számítógép. A számítógép-használatot a televízió- és videohasználathoz viszonyítva érdemes vizsgálnunk. A jelenlegi viszonyok között a fiatalok számára a számítógéphez való hozzáférés tekintetében kiemelten fontos az iskola, ezért egyelőre a tanulók lényegesen több időt töltenek számítógépezéssel a tanév közben mint a szünidőben.

A számítógép-használat módjai

A tanulók körében a számítógép-használat legelterjedtebb módja a játékprogramok futtatása. A fiatalok körében a számítógép igazi népszerűsége a játékprogramok sokszínűségének köszönhető. Általánosságban elmondható, szövegszerkesztés céljából a diákok mintegy háromnegyede használ számítógépet. A számítógéppel megoldandó iskolai feladatok miatt a tanulók kétharmada ül le számítógéphez. Az internetet valamilyen mértékben a tanulók fele használja. Ez a mutató jelzi, hogy az iskolák bekapcsolása a világhálózatba jelentős tanulói igényekre épülhet.

Ha megvizsgáljuk, hogy az egyes számítógép-használati módokat milyen mértékben gyakorolják a többihez viszonyítva, képet kaphatunk arról is, hogy egy adott számítógép-használati módnak milyen jelentősége van a többihez képest, azaz mennyire preferált az a tanulók körében.

Ebben az összevetésben is messze a legjelentősebb számítógép-használati mód a játék, bár a szórásérték arra utal, hogy a számítógépet játékra használók csoportja tagolt: vannak, akik „szenvedélyes” játékosok, és vannak, akik számítógép-használatra fordított idejükből kisebb részt szánnak a játékra. A játék után az internethasználat jelentősége a legnagyobb a tanulók egyéni számítógép-használatában. A tanulók a számítógép-használatra fordított idejük mintegy egyötödét e-mail levelezésre fordítják. Ez az arány meglehetősen magas. Tovább árnyalja a képet az egyes számítógép-használati módokra fordított öszszes gépidő kiszámítása. A tanulók számítógép-használatra fordított összes gépidejének mértéke az előbbieknél sokkal élesebben jelzi, hogy a számítógépeken a játékprogramok futnak legtöbbet. Az iskolai feladatra, internetezésre és a szövegszerkesztésre együttvéve is kevesebb gépidőt vesznek igénybe a tanulók, mint amennyit a játékprogramok futtatására. Ennek alapján kimondható, hogy a tanulók a számítógép-használat lehetőségei közül leginkább a játékot használják ki, mégpedig többszörös időráfordítással, mint a számítógép egyéb funkcióit. A számítógépes hálózatokhoz kapcsolódó felhasználási módok – internet és e-mail – együttesen csaknem feleannyi gépidőt jelentenek a fiatalok számítógép-használatában, mint a játék. Ez jelentősnek tekinthető a számítógép-használati módok rangsorában, főként, ha figyelembe vesszük, hogy a fiatalok rendelkezésére álló számítógépeknek csupán egy része kapcsolódik a világhálóra. Az internet- és az e-mail-használat terjedése jelentős szerepet játszik abban, hogy a számítógép a játéklehetőség mellett másféle – akár kulturálisan hasznosabb – eszközzé válhasson a diákok kezében.

A szövegszerkesztők használatának alacsony mértéke azt jelzi, hogy egyelőre nem alakult ki az információs-kommunikációs technika (IKT) használatára alapozódott írásbeliség. A tanulók nyilvánvalóan rengeteg szöveget készítenek, de ezt nem az IKT-eszközök felhasználásával teszik.

Az oktatófunkció háttérben

A számítógép-használati módok közül a játék túlzott előtérbe kerülése akadályává válhat más hasznos számítógépes tevékenységek terjedésének. Ha a számítógép-használat játékprofilja tovább erősödhet, fennáll a veszélye annak, hogy a számítógép elsősorban passzív fogyasztói magatartásra ösztönző játékgéppé válik a tanulók számára.

Célszerű lenne a számítógép oktatófunkcióját megerősíteni és a tanulók körében népszerűsíteni. Az iskola szerepe a számítógéphez való hozzáférés tekintetében bár még mindig lényeges, mégsem minden vonatkozásában meghatározó. Az otthoni számítógépek szaporodásával most inkább az internet-használat és az e-mail az alapvető fontosságú az iskolai tanulói számítógépezés szempontjából. A fejlesztések eredménye, hogy az internet és az e-mail – mint kommunikációs lehetőség – az iskolai hétköznapok részévé kezd válni. Jelentős eredmény, hogy a tanulóknak legalább a fele rendszeres internet- vagy e-mail-használó. A számítógép-használat jelenleg minden tekintetben a fiúk körében népszerűbb. Létezik a tanulóknak egy folytonosan szélesedő rétege, amely otthonában is megfelelő IKT-felszereltséggel rendelkezik. (úp, rv)