Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt savasodó óceánvíz felemésztheti a korallzátonyok építőköveit - figyelmeztetnek ausztrál kutatók.
A savasodó óceánvíz felemésztheti a korallzátonyok építőköveit
A Science című amerikai tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői szerint az óceánba kerülő szén-dioxid okozta savasodás a zátonyok építőköveit jelentő - a korallok és egyéb organizmusok évezredek alatt felgyülemlő maradványai alkotta - üledék szétmarásával fenyeget.
A szakemberek szerint még a század vége előtt bekövetkezhet, hogy a korallzátonyok több építőanyagot veszítenek, mint amennyit a virágállatok növekedése révén nyernek. Az üledék ugyanis tízszer sérülékenyebb a savasodással szemben, mint az apró korallok, amelyek közvetlenül a vízből nyerik ki a zátonyt alkotó mészváz megépítéséhez szükséges anyagokat.
Bradley Eyre, a Southern Cross Egyetem munkatársa szerint a korallok még jóval azután is képesek lesznek növekedni és építeni a zátonyt, hogy a homokos üledék elkezd eltűnni. A szakember szerint ez valószínűleg a korallok azon képességének köszönhető, hogy át tudják alakítani a környezetüket és részben alkalmazkodni tudnak az óceán savasodásához, ám az üledék megsemmisülése olyan geokémiai folyamat, amelyhez hosszú távon nem lehet alkalmazkodni.
A kutatók szerint egyelőre nem tudni, hogy egy-egy korallzátony egésze elsorvad-e a folyamat eredményeként és "katasztrofális" veszteségre, vagy csupán lassú erózióra kell-e számítani. Néhány területen, például a hawaii Kaneohe-öbölnél már megkezdődött a zátonyalkotó-üledék felemésztődése, noha itt egyéb szennyezőanyagok is szerepet játszanak a folyamatban.
Eyre szerint egyelőre nem tudni, hogy az üledék megsemmisülése hosszú távon egész szigetekre is fenyegetést jelenthet-e a Csendes-óceántól a karibi térségig. Más tanulmányok szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának drasztikus visszaszorításával korlátozni lehetne a savasodás mértékét.
A kutatások többsége ugyan azt igazolta, hogy a savasodás súlyos fenyegetést jelent az óceán élővilágára, egy szintén frissen megjelent tanulmány szerint azonban a jelenség segítheti bizonyos növények fejlődését.
Kasper Hancke, a norvég vízkutatási intézet biológusa szerint az óceánok szén-dioxid-tartalmának növekedése elméletileg serkentheti a tengeri hínár növekedését.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.