Hol vagyunk biztonságban a viharok idején?

A statisztikák alapján a nyári hónapokban a zivatarok leggyakrabban 14 és 22 óra között fordulnak elő. Ekkor a legnedvesebb a levegő, amely a meleggel együtt ideális feltételeket teremt a zivatarfelhők kialakulásához. A hegyvidéki területeken a folyamat gyorsabb, így ott jellemzően korábban, már délután előfordulhatnak viharok. A légköri instabilitás is általában ebben az időszakban a legmagasabb, ami kedvez az erős felfelé tartó áramlatok kialakulásának, ebből kifolyólag a vihartevékenységnek.

Hogyan viselkedjünk viharban, hogy elkerüljük a felesleges kockázatot? 

A legjobb, ha elbújunk előle az otthonunkban. De mit tegyünk, ha váratlanul elkap minket a zivatar a szabadban? "Akkor vagyunk veszélyben, ha a villámlás és a mennydörgés között 10-12 másodpercnél rövidebb idő telik el. A szabadban kerülni kell a magányos fákat, nyílt tereket, hogy ne mi legyünk a legmagasabb pont" - figyelmeztet a tapasztalt mentőorvos, Viliam Dobiáš. Kerüljük továbbá a tavakat, patakokat és a sziklák fölé magasodó hegyoldalakat. Biztonságosabb a sűrű erdő mélyén, autóban és villámhárítóval ellátott épület közelében.

Mikor kell guggolni?

Ha nyílt terepen vagyunk, ahol nincs menedék, akkor guggoljunk le. "Ne kuporodjunk össze egy csoportban. Tartsunk két-három méter távolságot az emberek között. A mobiltelefon elrejtése és kikapcsolása nem szükségszerű, negatív hatása nem bizonyított. Inkább arra ügyeljünk, hogy esernyő, horgászbot vagy más fém eszköz ne magasodjon fölöttünk, vihar idején minden fém és vezető tárgy, amely túlnyúlik rajtunk, veszélyes" - teszi hozzá a szakértő. Rámutat egy másik gyakori hibára is, amit sokan elkövetnek. Ez úgy foglalható össze, hogy "elbújok egy fa alá, hogy ne ázzak el". "Az eső nem fog megölni, de a villámlás igen. Az elmúlt években Csehországban és Szlovákiában a haláleseteket az okozta, hogy az emberek egy magányos fa alá bújtak, hogy ne ázzanak meg."

A lehető leghamarabb távol a víztől

Gyakran előfordul, hogy akkor jön a vihar, amikor éppen futballmérkőzés van a pályán. Bár ez általában nem így van, de ilyen esetben a mérkőzést meg kell szakítani. A pálya elhagyásakor tartsunk távolságot egymástól, és keressünk fedezéket egy épületben vagy a lelátón. Ez semmiképpen sem a félelem vagy a gyengeség jele, hanem inkább a józan észé. A városokban is fontos az óvatosság a viharban. "Az épületeken villámhárítók vannak, így ezek az épület magasságának megfelelő távolságban védelmet nyújtanak, ráadásul nem jelent gondot bemenni egybe, vagy felszállni egy közlekedési eszközre" - mutat rá Viliam Dobiáš. Ne feledkezzünk meg még egy fontos dologról. A víz elektromos vezető és vonzza a villámokat. Zivatar idején a lehető leghamarabb távolodjunk el a víztől és menjünk minél messzebb tőle.

Sátor alatt

Ha sátorban húzódunk meg a vihar elől, akkor is nagyon óvatosnak kell lennünk. "Ne nyúljunk a sátor falához vagy a sátorkarókhoz. Ez nem a legjobb menedék. Ha van rá lehetőségünk, mindenképpen keressünk valami biztonságosabbat" - figyelmeztet a mentő. A sátornak mindenképpen távol kell állnia a magányos fáktól és magas tárgyaktól, amelyek vonzhatják a villámokat. A matracot vagy a széket helyezzük egy szigetelő alátétre, amely megakadályozza a talajjal való közvetlen érintkezést.

Valakibe villám csapott?

Előfordulhat azonban, hogy szemtanúi leszünk olyan helyzetnek, amikor egy személyt vagy egy embercsoportot villámcsapás ér, akár közvetve is. Ilyenkor mi a teendő? "A sérülések különbözőek lehetnek. Az azonnali elszenesedéstől az enyhe sérülésig. Villámcsapás után csak akkor biztonságos megközelíteni az embereket, ha a villámlás és a dörgés között legalább 15 másodperc szünet van. Az érintett személy a villámcsapás után eszméletlen lehet és nem lélegzik. Ekkor kell megkezdeni a mesterséges lélegeztetést. A villám által felhevített levegő magas hőmérséklete által okozott nyomáshullám azonban a földre, épülethez vagy fához vághatja a sérültet, ami fejsérüléssel, tompa hasi és mellkasi traumával járhat. Először mindig azt kell megállapítani, hogy tudatánál van-e és lélegzik-e a sérült" - magyarázza a mentőorvos. "Ha az egyén eszméletlen, de lélegzik, stabil oldalfekvésbe kell helyezni. Ha eszméletlen és nem lélegzik, kezdjük meg az újraélesztést mellkaskompresszióval és mentőlégzéssel".

Ritka a halálos sérülés

"Egy közvetlen találat esetén a felszíntől a test mélyéig megéghet az, akit villámcsapás ér és másodpercek alatt meghalhat. Villámcsapásnál csak az esetek körülbelül felénél áll be a halál, a többi sérült túléli. Évente körülbelül csupán egy eset jut egymillió lakosra" - nyugtat meg Viliam Dobiáš. Ez azonban nem jelenti azt, hogy alábecsülhetjük a viharok erejét.