Hogyan fejtik ki hatásukat a gyomirtó szerek?

Az utóbbi években a kiskertekben és a házikertekben is a hagyományos gyomirtást, a tenyészidőben végzett kapálást, gyomlálást a kémiai gyomirtás egészíti ki. Azonban ahol a kapálásokat vegyszeres gyomirtás helyettesíti, ott feltétlenül számolni kell azzal, hogy elszaporodnak a vegyszerre nem, vagy kevésbé érzékeny gyomnövények, amelyek későbbi kiirtása nehezebb és csak drágább vegyszerekkel lehetséges.

A gyomirtó szereket úgy alkalmazzuk, hogy ezekkel saját maguknak vagy másoknak kárt, kellemetlenséget ne okozzunk! A növényvédelmi szerek közül a herbicidek használata igényli a legtöbb szakértelmet és figyelmet, helytelen használatukkal súlyos károkat okozhatunk.

A legsúlyosabb károk az előírtnál nagyobb adagok kijuttatásából, az egyes készítmények nem megengedett kultúrában való alkalmazásából erednek, valamint abból, hogy a széláramlat azokat más földekre hordhatja. Az egyes készítmények más és más gyomok irtására alkalmasak. A hatásspektrumba nem tartozó gyomnövényekre hatástalanok, még akkor is, ha az engedélyezett adagot a többszörösére növelnénk. Ez utóbbi felesleges és káros, hiszen a gyomirtó szerre nem érzékeny gyom úgyis életben marad, a kultúrnövény viszont erősen károsodik vagy kipusztul.

Fontos tehát, hogy a gyomirtókat pontosan, az előírt mennyiségben és kizárólag a felhasználási javaslatban megadott kultúrákban és gyomnövények ellen használjuk.

A gyomirtóknak két típusát különböztetjük meg. A leveleken át ható szerek lehetnek perzselő jellegűek (Gramoxone, Reglon stb.), vagy felszívódóak – a hatóanyag a gyomok levelén és szárán felszívódva jut el a gyökérzetbe és így pusztítja el a gyomot (Glyfogan, Kaput stb.). Ezeket a gyomirtókat mindig a kigyomosodás után, közvetlen a zöldellő gyomnövényekre kell permetezni. Ezt nevezzük állomány- vagy posztemergens kezelésnek. Az állomány permetezését a gyomok 1-2 leveles és a kultúrnövények meghatározott fejlettségi stádiumában végezzük. A legtöbb gyomirtó szer eredményesen csak a fiatal gyomnövényeket pusztítja. A permetezést ezért mindig az adott növény érzékenységéhez kell igazítanunk. A talajon át ható szereket a még gyommentes talajra kell kipermetezni. Ezek az épp csirázó gyomokat pusztítják el (Afalon, Triflurex stb.). A szerek hatásfokát a talaj kötöttsége, humusztartalma és a kezelés után hullott csapadékmennyiség befolyásolja. A lazább, homokosabb talajokon kisebb, a kötött, agyagos területeken a nagyobb vegyszer adagokat kell kijuttatni.

A herbicidek több időpontban használhatók: a vetés, ill. a palántaültetés előtt; közvetlenül a vetés után, de még a haszonnövény kelése előtt; illetve a gyártó ill. az engedélyező szakhatóság javaslata alapján. A kelés előtti gyomirtás a növénymaradványoktól és a talajrögöktől mentes, kertszerűen elmunkált, morzsalékos talajfelszínt igényel. Nagyon fontos a permet egyenletes terítése, vagyis az, hogy a gyomirtó „filmszerűen” vonja be a talajt. Ezután 2–3 hétig semmilyen talajmozgatással járó műveletet ne végezzünk! A későbbiekben pedig, ha szükséges, a kézi gyomlálást válasszuk inkább.

A gyomirtó szerek másik fontos tulajdonsága a hatásspektrum és a szelektivitás. A hatásspektrum azt jelzi, hogy egy adott szer mennyi gyom ellen hat. Vannak olyan gyomirtók, amelyek csak egy, vagy csak néhány gyom ellen hatnak, vagyis szűk hatásspektrumúak. A széles hatásspektrummal rendelkező szerek a gyomok nagy csoportját irtják, és alkalmasak arra, hogy az adott növénykultúrát a teljes tenyészidőszakban gyommentesen tartsák.

A szelektivitás azt jelenti, hogy egy gyomirtó szert a termesztett növény elviseli károsodás nélkül, vagyis, ha kipermetezzük a gyomok elpusztulnak, de a kultúrnövény megmarad és gyommentesen, szépen fejlődik. Ilyenek pl. a paradicsomban, burgonyában használt Afalon vagy a Prometrex. A herbicideket csoportosíthatjuk aszerint is, hogy a széles levelű (kétszikű) gyomok pl. ebszékifű, tyúkhúr, parlagfű ellen, vagy a keskenylevelű fűféle (egyszikű) gyomok pl. muhar, kakaslábfű, tarack ellen hatnak.

Még egy fontos tudnivaló: A gyomirtó szereket csak kis nyomású, mechanikus rendszerű, kézi meghajtású vagy pumpás permetezővel szabad kijuttatni. A motoros, légporlasztásos gépek alkalmazása a vegyszer elsodródási veszélye miatt szigorúan tilos. Mivel a vegyi gyommentesítés összetett feladat, legjobb, ha a gyomirtó szer megvásárlása előtt kikérjük a szakember esetleg a helyi, járási növényvédelmi tanácsadó véleményét.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi munkatársa