TÖBB JÁRULÉK– MAGASABB SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK

A társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátórendszer része, egy biztosítási fajta, melyről általánosságban elmondható: aki befizetéseivel hozzájárul a szociális rendszer fenntartásához, vagyis a biztosított személy rendszeresen fizeti a meghatározott járulékokat, akkor valamilyen esemény bekövetkeztekor – bizonyos törvényes feltételek teljesítése mellett – hozzájut a biztosítási összeghez. Eszerint betegség, munkaképtelenség, terhesség idején, a nyugdíjkorhatár elérésekor, eltartó elvesztése vagy más kockázatok fennállása esetén igénybe veheti a rendszer által biztosított ellátásokat, jogosulttá válik táppénzre, anyasági támogatásra, nyugdíjra. A juttatások összege szorosan összefügg a biztosítási járulék nagyságával: aki többet fizet, annak a biztosító is magasabb juttatást folyósít szükség esetén. Ez az alkalmazottakra és a vállalkozókra egyaránt érvényes.

Egyeseket bosszanthat, hogy év elején nőtt a minimális társadalombiztosítási díj összege, s ezentúl a vállalkozóknak havonta legkevesebb 133,42 eurót kell a Szociális Biztosító (SP) számlájára befizetni, ezért cserébe viszont betegség esetén magasabb táppénzre is számíthatnak, később pedig magasabb nyugdíjat kaphatnak.

Táppénz és beteggondozás

u Az emelés ellenére a vállalkozók többsége továbbra is alacsonyabb szociális juttatásban részesülhet, mint az alkalmazottak. Például az az alkalmazott, akinek a bruttó fizetése tavaly 805 euró körül mozgott (ez a két évvel korábbi átlagbérnek felel meg), az idén egy 30 napig tartó betegség esetén 412,68 euró táppénzben részesülhet. A vállalkozók 80%-a, akik a minimális járulékokat fizetik, 30 napig tartó betegség esetén fele annyira, mindössze 201,56 euróra számíthat (a betegség első 3 napjában 3,23 euró, a negyedik naptól 7,11 euró jár, 30 nap esetében összesen 201,56 euró). Az előző évhez képest ez 27,24 euróval magasabb táppénzt jelent.

u Ha a minimális járulékokat fizető vállalkozó gyermeke megbetegszik, a szülő az alkalmazottakhoz hasonlóan ápolási szabadságra mehet. Tavaly az ilyen vállalkozónak naponta 6,15 eurónyi ápolási díjat hagyhattak jóvá, 10 napig tartó betegség esetén összesen 61,50 eurót kaphatott – egy ápolásra szoruló személy után csak 10 napig folyósítják, utána legalább egy napra munkába kell állni, majd újra ápolási szabadságra lehet menni, egy hónapban legfeljebb háromszor. Idén az ápolási díj összege legkevesebb 7,11 euró naponta, vagyis 10 napos lábadozás esetén a szülő 9,60 euróval többet kaphat.

u Ha a minimális járulékokat fizető vállalkozó tavaly ment anyasági szabadságra, a biztosító legkevesebb napi 7,26 eurónyi anyasági támogatást hagyhatott jóvá számára, s egy 30 napot számláló hónapban összesen 217,90 eurót kapott. Ha ugyanez a vállalkozó az idén menne anyasági szabadságra, már 8,40 eurónyi napidíjat hagynának jóvá, s egy 30 napot számláló hónapban 251,95 eurót kapna, ami az előző évhez képest 34,05 euróval több.

A táppénz maximális összege

u A táppénzt maximumát a két évvel korábbi átlagbér 1,5-szöröséből számítják ki. Ez azt jelenti, hogy tavaly a 2011-ben érvényes átlagfizetést, idén pedig a 2012-es átlagkeresetet veszik alapul. A táppénz maximális kivetési alapja így a tavalyi 1179 euróról 1207,50 euróra emelkedett. Ebből az összegből azoknak az alkalmazottaknak a betegsegélyét számolják ki, akik fizetése tavaly elérte legalább ezt a szintet, illetve azoknak a vállalkozóknak, akik legalább ekkora kivetési alapból fizették a járulékokat.

u A táppénz felső határa a betegszabadság első 3 napjában 9,92 euró, a negyedik naptól pedig 21,83 euró. 30 napig tartó lábadozás esetén a beteg legfeljebb 619,30 eurót kaphat, ami az előző évhez képest 14,62 euróval több.

u Azok, akiknek a kivetési alapja legalább az átlagbér 1,5-szöröse, a családtag ápolása esetén naponta 21,83 euró ápolási díjra számíthatnak, ami 10 nap esetében 218,34 eurót jelent. Tavaly a Szociális Biztosító ilyen esetben csak 213,19 eurót folyósított, vagyis a jobban kereső alkalmazottak és vállalkozók idén 5,15 euróval többet kaphatnak.

u Azoknak a nőknek, akik idén mennek anyasági szabadságra, maximum 25,80 eurónyi anyasági támogatást hagyhatnak jóvá naponta. Egy 30 napot számláló hónapban legtöbb 774,12 eurót utalhatnak a számlájukra. Tavaly az anyasági felső határa 755,85 euró volt, vagyis az összeg idén 18,27 euróval nőtt. A 774,12 eurót a vállalkozók is megkaphatják, amennyiben korábban az átlagbér 1,5-szörösének megfelelő kivetési alapból fizették a járulékokat.

Öregségi nyugdíj

u Az öregségi nyugdíj összegét egy képlettel számítják ki, melyhez szükség van az átlagos személyi bérpontra (priemerný osobný mzdový bod – POMB), a ledolgozott évek számára – pontosabban a teljes nyugdíjbiztosítási időszakra (obdobie dôchodkového poistenia – ODP), valamint az aktuális nyugdíjértékre (aktuálna dôchodková hodnota – ADH), ami az idén 10,2524 euró. Az átlagos személyi bérpont az egyes ledolgozott években szerzett személyi bérpont függvénye, amely pedig az alkalmazott, illetve a vállalkozó kivetési alapjától függ, illetve az ebből számított járulék nagyságától.

u Ha olyan alkalmazott kéri a nyugdíjaztatását, aki ledolgozott 42 évet, és a fizetése egész életében az átlagbér szintjén mozgott, az idén 439,20 euróra jogosult. Amennyiben olyan vállalkozó akarna nyugdíjba menni, aki ugyancsak ledolgozott 42 évet, viszont egész életében csak a minimális járulékokat vezette el a biztosítóba, fele annyi járandóságra, mindössze 231,10 euróra számíthatna. A gyakorlatban azonban a Szociális Biztosító nem szokott olyan esettel találkozni, hogy valaki egész életében csak a minimális biztosítási díjat fizette volna. Éppen a magasabb nyugdíj reményében az emberek szoktak a kötelező társadalombiztosítás mellett kiegészítő önkéntes biztosítást is kötni, a vállalkozók pedig magasabb kivetési alapból fizethetik a járulékokat. (sza, pravda)