Szezonmunka, állami bérlakások, ebédjegyek

Egyszerűsödött azon idénymunkások alkalmazása, akik a mezőgazdaságban vagy az idegenforgalomban vállalnak alkalmi munkát, így próbálják orvosolni az ezekben az ágazatokban tapasztalható munkaerőhiányt. Csökkennek a munkaadók bérköltségei, ugyanis e munkavállalók után járulékfizetési kedvezményt érvényesíthetnek. Mostantól köthető ún. idénymunkáról szóló szerződés – ezt olyan esetekben lehet igénybe venni, amikor csak pár napos munkavégzésről van szó, s nem lehet munkatevékenységről szóló szerződést kötni, mert az legfeljebb heti 10 óra munkát tesz lehetővé, és nem célszerű alkalmazni a munka elvégzéséről szóló szerződést sem, mert az a teljesítményre összpontosít. Az idénymunkáról szóló új szerződéstípus lehetővé teszi, hogy egy hét alatt szükség szerint 10 óránál kevesebb vagy több órát is lehessen dolgozni, miközben egész évben maximum 520 óráról lehet szó.

A munkaadó annak az alkalmazottnak, aki állami bérlakásban lakik, a havi lakhatási költségek fedezésére anyagi támogatást nyújthat, mely összege maximum 4 euró lehet négyzetméterenként, legfeljebb azonban 360 euró. A részmunkaidős alkalmazottak a munkaviszonyuknak megfelelő arányos támogatásban részesülhetnek. Aki több helyen is dolgozik, csak az egyik munkahelyén kaphat ilyen támogatást. Ha a bérlakásban többen élnek, csak az egyikük jogosult a kedvezményre. Ugyanakkor a munkaadó nem köteles bármit is fizetni, a dolog az egyes cégek hozzáállásán és előzékenységén múlik.

2023-tól a munkaadók kötelesek elektronikus étkezési kártyát biztosítani az alkalmazottaknak, azaz elméletileg végleg el kellene tűnniük a papíralapú ebédjegyeknek. A gyakorlatban azonban páran még alkalmazni fogják – csak olyan kivételes esetekben adhat a munkaadó papír ebédjegyet, ha a cég közelében nincs egyetlen olyan étterem vagy étkezde sem, ahol kártyával lehetne fizetni, azaz a környéken csakis készpénzt vagy papír ebédjegyet fogadnak el.