Papíron csökkentett munkanélküliség

A májustól hatályos új foglalkoztatási törvény nem írja elő, hogy a munkanélkülieknek havonta jelentkezniük kell a munkaügyi hivatalban – arról, hogy ténylegesen milyen gyakran kell bejárniuk, a hivatalnokok döntenek. Erről telefonon vagy e-mailben értesítik az érintetteket. Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet elnöke szerint a változtatással az állam gyakorlatilag elismerte: az embereknek fölösleges rendszeresen járniuk a munkaügyi hivatalokba. „Ennek akkor lenne értelme, ha egy–egy látogatás után valóban nőne az esélyük elhelyezkedni, munkát találni. Tavaly a munkanélküliek több mint 99 százaléka nem vett részt átképzésen” – mondta Páleník. „Egyéb okok”A munkaügyi hivatal szerint a módosítás nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem kell vizitelni. Az intézmény az új törvény szellemével összhangban jár el: ritkábban ellenőriz, de szigorúbb. Az ellenzék szerint az új normával túl sok szubjektív elem került a rendszerbe, számos döntés függ az egyes hivatalnokok szubjektív megítélésétől. Miroslav Beblavý, az SDKÚ képviselője szerint idén feltűnően sok munkanélkülit húztak ki a nyilvántartásból „egyéb okokból”. Tavaly augusztusban 21 ezer személyt iktattak ki a rendszerből, közülük 12 ezren találtak munkát. 3400-at azért húztak ki, mert nem működtek együtt, ötezret „egyéb” indoklással. A hivatalos statisztikai adatok szerint idén augusztusban ötezret minősítettek nem együttműködő személynek, és egyéb okokból 8 ezren kerültek ki a nyilvántartásból. Májustól egyébként nehezebb ismét visszakerülni a listára. Ha a munkaügyi hivatal valakit azért törölt, mert nem működött együtt, májustól csak 6 hónap elteltével kerülhet ismét a jegyzékbe. A régi szabályok szerint 3 hónapon belül ismét nyilvántartásba vették. Álláskereső vagy érdeklődőAz ellenzék és a Markíza televízió információi szerint mesterségesen akarják csökkenteni a munkanélküliségi mutatókat, és főleg az édesanyákra, egészségkárosodottakra, valamint a megbízási szerződések alapján dolgozókra összpontosítanak. Beblavý információi szerint sokakat direkt olyan időpontban hívták vizitre, amikor nem tudtak elmenni, ami ürügyül szolgált arra, hogy kihúzzák őket a munkanélküliek közül. A számokat úgy is lehet szépíteni, hogy a regisztrált munkanélkülit rábeszélik, az álláskeresők listájáról írassa át magát a munka iránt érdeklődők közé. A fogalmak könnyen összekeverhetőek, így néhányan tájékozatlanságból kerülhetnek ki a rendszerből. A munka iránt érdeklődők kategóriájába bárki tartozhat – olyan is, akinek jelenleg van állása, de másikat szeretne. Lehet alkalmazott, vállalkozó, diák, nyugdíjas, anyasági vagy gyermekgondozási szabadságon lévő anya, önkéntes munkanélküli stb. – a fő, hogy ne szerepeljen a munkanélküli-nyilvántartásban. Az, hogy az érdeklődő milyen gyakran és formában érintkezik a hivatallal, a közös megállapodásukon múlik. Az érdeklődők közül csak akkor iktatnak ki valakit, ha maga kéri, vagy ha 3 hónapnál hosszabb ideig nem veszi fel a kapcsolatot a hivatallal. Ha viszont a munkanélküli álláskeresőként nyilvántartott személy nem megy el egy vizitre, akár azonnal kihúzhatják a munkanélküliek listájáról, minek következtében elveszíti jogosultságát a segélyre, valamint önkéntes munkanélkülivé válik, s magának kell fizetnie a járulékokat.