Nyugdíjasok megbízási szerződéssel – megéri?

SÁNDOR RENÁTA

Januártól a munkáltató és megbízási szerződésre dolgozó „dohodás” munkavállaló, ugyanúgy, mint most az alkalmazottak esetében, rendszeres jövedelem esetében összesen 48,6 százalék szociális és egészségbiztosítási járulékot fizet majd. Ebből 13,4 esik a munkavállalóra, 35,2 a munkáltatóra. A nem rendszeres jövedelemmel rendelkező „dohodás” munkavállalók esetében a munkavállalóra 11, a munkaadóra 32,8% járulék esik.

Az ilyen szerződés alapján dolgozó nyugdíjasok valamivel kevesebbet, 24 százalékot, a rokkantnyugdíjasok és a diákok 29,5 százalék járulékot fizetnek januártól. Egészségbiztosítási járulékot ők, ellentétben a többi munkavállalóval, nem fizetnek a jövőben sem. Az öregségi nyugdíjat szedők, és mellette ilyen formában dolgozók a Szociális Biztosítóba pedig csak a nyugdíjbiztosítást fizetik, a rokkantnyugdíjasok emellett még rokkantsági járulékot is.

A munkáltatók ugyan tiltakoztak a szociális biztosításról szóló törvény ilyen módosítása ellen, ám a parlament végül is nem vette figyelembe azt az érvelésüket, hogy így nemcsak a munkavállalókra, de a munkáltatókra is több teher járul. Ma ugyanis maguk a „dohodás” munkavállalók, függetlenül attól, hogy nyugdíjasról vagy fiatalabbról van szó, nem fizetnek járulékokat, a munkaadó pedig csak egy minimális összeget fizet utánuk a Szociális Biztosítóba. Januártól tehát ezek a terhek mindkét fél számára emelkednek majd.

Gyakran főállás

Noha a megbízási szerződés a törvény szerint csak egy bizonyos alkalomra szó, egy bizonyos fajta munka elvégzésére, gyakran azonban főállásban dolgoznak így a munkavállalók, ez a munkáltatók számára ugyanis előnyösebb. A munkavállaló számára nem mindig, ám sokszor kénytelen ilyen feltételek mellett is elvállalni a munkát, ha némi bevételhez akar jutni. A már nyugdíjba vonult személyeket a munkáltatók „dohodára” veszik fel, általában idénymunkákra, vagy egy-egy konkrét feladat, projekt elvégzésére.

Eddig a nyugdíjasoknak megérte ez a fajta munkavállalás, a jövőben viszont ez már kérdésessé válik. A kötelezően befizetendő járulék ugyanis jócskán csökkenti a bevételt.

Korengedményes nyugdíjasok

Változás, hogy a korengedményes nyugdíjasok, vagyis azok, akik egy vagy két évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt vonultak nyugdíjba, sem alkalmazottként, sem megbízási szerződésre nem vállalhatnak munkát.

Tavaly januártól érvényes a törvény, miszerint a korengedménnyel nyugdíjba vonultak nem vállalhatnak alkalmazottként munkát. „Dohodára” viszont jelenleg még vállalhatnak. Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere annak idején úgy indokolta a döntést, hogy a korengedményes nyugdíj lényege, hogy épp azok vehessék igénybe, akik egy-két évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt veszítik el állásukat, tehát gyakorlatilag esélyük sincs már újra elhelyezkedni. Rajtuk hivatott segíteni a korengedményes nyugdíj intézménye, Mihál szerint azonban nagyon sokan kihasználták a törvény hiányosságait, elintézték a járulékot, de mellette továbbra is dolgoztak. Ezért hozta az előző kabinet azt a törvényt, hogy a korengedményes nyugdíjasoknak választaniuk kellett: vagy dolgoznak, vagy nyugdíjat kapnak.

Megbízási szerződésre viszont dolgozhattak, a Fico-kormány azonban ezt a lehetőséget is megszünteti. A munka- szociális- és családügyi minisztérium szerint az, aki ilyen szerződés alapján dolgozik, nem lesz jogosult a korengedményes nyugdíjra. Vagyis, aki most ezt kapja, de mellette megbízási szerződéssel dolgozik (dohoda a vykonaní práce, pracovnej činnosti), az januártól nem lesz erre jogosult. Döntenie kell tehát: vagy dolgozni fog, vagy a korengedményes nyugdíját szedi.

A döntését jeleznie kell a Szociális Biztosítónak, tehát azt, hogy a nyugdíjra tart igényt, ellenkező esetben 2013. februárjától leállítják a nyugdíjának a folyósítását. Amint betölti a nyugdíjkorhatárt, újra dolgozhat megbízási szerződésre, vagy akár alkalmazottként is, bár ez utóbbira igen kevés az esély. A munkaadók ugyanis nyugdíjasokat nem szívesen alkalmazzák „rendes” szerződésre, hiszen éppen ők a leginkább „dohodás” célcsoport. Ha valaki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjba ugyan nem küldheti el a munkaadója, tehát tovább dolgozhat, de ha már egyszer valaki úgy döntött, nyugdíjba vonul, a munkaadója nem köteles őt sem alkalmazottként, sem megbízásra tovább alkalmazni.