Milyen képlettel állapítják meg a rokkantak járandóságát?

A biztosítottakat 3 csoportba sorolják: 1. a munkaképesség több mint 70%-kal csökkent; 2. a munkaképesség több mint 40, de legfeljebb 70%-kal csökkent; 3. a rokkantságot – alkohol vagy más függőséget okozó szerek fogyasztásával – saját maguk okozó személyek. A nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati időhöz hozzáadják az ún. hozzáadott időszakot (annyi évet, amennyi hiányzik a rendes nyugdíjkorhatárig).

Három képlet

A konkrét összeget 3 képlettel állapítják meg. Kell hozzá az átlagos személyi bérpont (priemerný osobný mzdový bod – POMB), amit bonyolult képlettel számolnak ki (a nyugdíjbiztosítási számlán megtalálható ez az adat, vagy ki lehet kérni az Szociális Biztosítótól). A rokkantságinyugdíj-képletben ezenkívül szerepel az aktuális nyugdíjérték (aktuálna dôchodková hodnota – ADH) és a teljes nyugdíjbiztosítási időszak (obdobie dôchodkového poistenia – ODP) – vagyis a szerzett szolgálati idő és az ún. hozzáadott időszak összege.

1. Ha a munkaképesség több mint 70%-kal csökkent, a rokkantsági nyugdíj összegét ezzel a képlettel számolják ki: POMBxODPxADH.

2. Ha a munkaképesség több mint 40, de legfeljebb 70%-kal csökkent, a rokkantsági nyugdíj összegét a következő képlettel számolják ki: (POMBxODPxADH)x(a csökkenés mértéke.

3. Ha a rokkantságot – alkohol vagy más függőséget okozó szerek fogyasztásával – az igénylő saját maga okozta, a rokkantsági nyugdíj összegét így számolják ki: (POMBxODPxADH)/ 2 vagy (POMBxODPxADH) x(a csökkenés mértéke).

A Szociális Biztosító honlapján egy nyugdíjkalkulátor segítségével kiszámítható a várható nyugdíj összege.

Többféle nyugdíj

Aki egyszerre többféle nyugdíjra jogosult, nem kapja meg mindegyiknek a teljes összegét. Aki már kap rokkantsági szolgálati nyugdíjat, annak csak a magasabb összegű járadékot fizetik ki. Ha egyforma összegűek, a biztosító azt folyósítja, amelyiket az ügyfele választja. Aki teljesíti a feltételeket kettő (rendes és ún. ifjúkori) rokkantsági nyugdíj megítélésére is, annak csak a magasabb összegű járadékot fizetik ki. Ha egyforma összegűek, a biztosító azt folyósítja, amelyiket az ügyfele választja. Ha a rokkantsági nyugdíjra jogosult személy már kap túlélő hozzátartozói (özvegyi, árvasági) nyugdíjat, a teljes összeget csak a magasabb járadék esetében fizetik ki, az alacsonyabb nyugdíjnak a felét folyósítják. Ha egyforma összegűek, az ügyfél teljes rokkantsági és megfelezett túlélő hozzátartozói nyugdíjra számíthat. Aki több túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesül, annak a teljes összeget csak a legmagasabb járadék esetében fizetik ki, az alacsonyabb nyugdíjaknak a felét folyósítják. Ha a járandóságok egyforma összegűek, az ügyfél teljes rokkantsági nyugdíjra számíthat, a többi járadéknak csak a felét kapja. Ha a rokkantsági nyugdíjra olyan személy jogosult, akinek a munkaképessége több mint 70 százalékkal csökkent, az nem kaphat egyszerre árvasági nyugdíjat is – az ilyen árva ugyanis a nyugdíjbiztosítási rendszer szempontjából nem számít eltartott gyermeknek.

Nem minősítik át

2004. január 1-jétől rokkantsági nyugdíjnak számítanak azok a részleges rokkantnyugdíjak is, amelyeket 2003. december 31-éig hagytak jóvá. Ha a rokkantnyugdíjas eléri a rendes nyugdíjkorhatárt, a járandóságát nem minősítik át öregségi nyugdíjjá. 2007-ig a rokkantsági nyugdíj öregségire változhatott, a jelenleg érvényes szabályok szerint azonban a rokkantnyugdíjas státusz addig érvényes, amíg az adott személy csökkentett munkaképességű – ezt az állapotot a nyugdíjkorhatár elérése nem befolyásolja.

(sza)