Kezdődik a kátyúszezon

Minden hazai sofőr tisztában van az utak állapotával – az első-, másod- és harmadosztályú utak rosszabb, az autópályák és a gyorsforgalmi utak pedig jobb állapotúak, de azért mindenhol akad legalább egy, néhol azonban akár több tucat úthiba. Ezek kijavítása rendszerint tavasszal kezdődik, és hetekig, olykor hónapokig elhúzódik, addig viszont számtalan autót tehetnek tönkre.

Szakértők szerint a kátyú néha veszélyesebb a gyorshajtásnál, ugyanis, ha a sofőr észreveszi, igyekszik kikerülni, hirtelen elránthatja a kormányt, váratlanul irányt változtathat, ami egy forgalmas útszakaszon veszélyes művelet lehet. Sokszor azonban vagy nem is vesszük észre az úton levő lyukat, vagy egyszerűen nem lehet kikerülni, és egy vagy akár több kerékkel is belehajtunk. Szinte biztos, hogy a kocsi nem ússza meg sérülés nélkül. A legveszélyeztetettebb rész a kerék és a gumik, a leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is, sőt, a kátyú akár balesetet, személyi sérülést is okozhat. A meghibásodás jellegétől és mértékétől függően a kárösszeg pár száz eurótól több ezer euróig is terjedhet.

Kikerülhetetlen kátyú

Szakemberek azt tanácsolják: ha a kátyút már semmiképpen nem tudjuk kikerülni, előtte a lehető legjobban le kell lassítani, de csak mielőtt belehajtanánk a lyukba. Amikor már áthaladunk a kátyún, nem tanácsos fékezni, csak könnyedén átgurulni – így lehet a legjobban csökkenteni az esetleges meghibásodás veszélyét, illetve mértékét. Álljunk meg, és ellenőrizzük a járművet! A gumiabroncs sérülését rendszerint azonnal észre lehet venni. A keréktárcsa is könnyen megkarcolódhat, elgörbülhet, berepedhet. Ugyanakkor keletkezhetnek első ránézésre nem észrevehető meghibásodások is, ezért vezetés közben tanácsos figyelni az autót, hogy nem rázkódik-e, nem ad-e ki furcsa hangot, a fék nem működik-e rosszabbul, az autó jól irányítható-e stb. Bármi gyanúsat tapasztalunk, vigyük el szervizbe, ahol mindent készségesen ellenőriznek.

Igazságtalan törvény

A kátyúkra vonatkozó jogi normák igazságtalanok a sofőrökkel szemben. Akinek van baleset-biztosítása, kárigényével közvetlenül a saját biztosítójához fordulhat. Aki csak kötelező gépjármű-biztosítással rendelkezik, amely az ilyen károkat nem fedezi, vagy aki esetleg a kárért felelős személytől, intézménytől is próbál kártérítést behajtani, annak az illetékes útkezelőhöz kell fordulnia. Az egyes útszakaszok tulajdonosai és kezelői kötelesek azokat karbantartani, azaz olyan állapotban kell tartani őket, hogy rendeltetésszerűen használhatóak legyenek, és kötelességük rendszeresen ellenőrizni az állapotukat, minőségüket, majd el kell távolítaniuk az észlelt hibákat, torlaszokat. Az útkezelők törvényből kifolyólag felelnek az olyan úthibák és különböző akadályok okozta károkért, amelyeket a sofőrök előre nem láthatnak, amelyekről előre nem tudhatnak, képtelenek kikerülni. A tapasztalatok szerint azonban az útkezelők könnyen kibújhatnak a felelősség alól, amennyiben bizonyítani tudják, hogy nem állt módjukban a hibákat eltávolítani, sőt, nem volt lehetőség arra sem, hogy azokra az előírt módon felhívják a figyelmet. Ha az adott útszakaszon elhelyeznek egy táblát, mely figyelmeztet a kátyúra, vagy kitesznek egy sebességkorlátozást jelző táblát, már nem vonhatók felelősségre a károkért. Az utakat használók nem jogosultak kártérítésre akkor sem, ha a kár az adott útszakasz építészeti vagy közlekedésiműszaki állapota miatt keletkezett. Az útkezelőség nem felel a közlekedési szabályok megsértése következtében kialakult károkért sem.

Mi a teendő?

Természetesen, nem szabad előre feladni, érdemes megpróbálni érvényesíteni a kárigényt. Miután belehajtottunk a kátyúba, és megsérült az autónk, fel kell venni a kapcsolatot az adott útszakasz kezelőjével. Ideális, ha tanúk is vannak. Nem szabad elfelejteni kellőképpen dokumentálni a balesetet – de nemcsak a károkat, hanem a helyszínt is. A bizonyítás gyakran bonyolult és hosszadalmas, a sofőröknek sokszor a bíróságon kell érvényesíteniük a jogaikat, amihez nem mindenkinek van kedve.

Mivel kátyúproblémák gyakran fordulnak elő, sok biztosító már kínál kiegészítő kátyúbiztosítást a kötelező felelősségbiztosításhoz. Előnye, hogy akkor is megköthető, ha nincs baleset-biztosításunk. Ha pedig biztosak akarunk lenni abban, hogy pereskedés és az útkezelővel való veszekedés nélkül mindig megtérülnek a javítási költségek, akkor tanácsos casco biztosítást létesíteni. Ebben az esetben csak dokumentálni kell a helyzetet, ki kell tölteni a nyomtatványokat, és ha van rendőrségi jegyzőkönyv is arról, hogy mi nem hibáztunk, a biztosító saját maga elkezdi behajtani a kártérítést az illetékes útkezelőtől. Ráadásul ilyenkor még a baleset-biztosítási önrészt is visszaadhatják.

Ahányféle út, annyi útkezelő Az ország különböző útszakaszait különböző szervezetek kezelik. Az autópályák és a gyorsforgalmi utak a Nemzeti Autópályatársaság (NDS) fennhatósága alá tartoznak, az 1. osztályú utakért a Szlovák Útkezelőség felel, a másod- és harmadosztályú utakat a megyei önkormányzatok kezelik, a helyi utak pedig a települési önkormányzatok hatáskörébe tartoznak.